Ugrás a tartalomra
Már rég nem járkálnak bennem a gondolatok
ketrecbe zárt vadmacskák módjára fel-alá,
a szökés lehetőségét latolgatva.
Kapcsolódó idézetek
-
Az érzelmeim összevissza kergetőznek bennem, mint rémült majmok a ketrecben.
-
Bezártalak magamba,
s most nem menekülhetek,
szöknék már, de nem lehet,
fogva tart a képzelet.
Nagy István Attila
-
A gondolatok néha olyanok, mint a búvópatak. Szép lassan mossák ki a medrüket.
-
Teljesen egyedül vagyok a gondolataimmal. Szerintem az elmém egy börtön, és sosem jutok ki.
Alec Benjamin
-
Úgy érzem,
messze,
nagyon messze
mentem s
már nem
hiszem, hogy
kaland volt
csupán.
-
Néhány ember a gondolataiba menekül az élet elől.
Stephen Chbosky
-
A gondolatok gyakran viselkednek úgy, mint a bumeráng: elindulnak valamerre, de azután máshol kötnek ki.
Giorgio Parisi
-
Borzasztó szerencsétlenség, hogy a gondolatok egy olyan ketrecbe vannak bezárva, mint a fej, és az ember tudja, hogy amikor majd a ketrec megrozsdásodik, a gondolatok kihunynak.
Eduard Petiska
-
Minél többet gondolkozom, annál kevésbé tudok hinni.
Lev Tolsztoj
-
Belefáradtam az ide-oda futkosásba,
hogy olyan válaszokat keressek, amiket már ismerek.
Inkább építhetnék egy várat az emlékeimből,
hogy legyen hova mennem
számolni a nappalokat és az éjszakákat addig,
míg újra nyeregben leszek,
agyaggal etetni a galambokat, nappallá változtatni az éjt,
és csak akkor kezdeni beszélni újra, mikor már van miért.