Ugrás a tartalomra
Még mi, akik nemrég kölykök voltunk, még mi sem menekülhetünk az idő könyörtelenségétől. Így a nemzedékek elmúlnak, hamarosan rajtunk a sor, hogy gyermekeinket elküldjük a világba, hogy elvégezzék a munkát, amit el kell végezni.
Kapcsolódó idézetek
-
Mi vagyunk az a generáció, melynek meg kell mentenie az emberiséget. Lehet, hogy kényelmetlen a szerep, de ez a helyzet. Nekünk legalább még van esélyünk megmenteni a bolygót. A jövő generációinak már lehet, hogy nem lesz esélyük.
-
Nem magunk választjuk a sorsunkat, de teljesítenünk kell a kötelességünket. Legyen kis dolog vagy nagy, meg kell tennünk.
-
Hajlamosak vagyunk úgy élni az életünket, mintha az idő rabszolgái lennénk: mindig csinálni, építeni akarunk valamit, egyről a kettőre akarunk jutni. Ha túlságosan elmerülünk ebben a gondolkodásmódban, a végén a gyerekeinket is az egyéb tennivalóink közé soroljuk.
-
Előbb-utóbb - és tudom, hogy tinédzserek mellett ez az idő nagyon-nagyon hosszúnak tûnik - a gyerekeink kénytelenek egyedül felnőni, fejlődni, tanulni és érni. Nem vállalhatjuk át tőlük ezt a feladatot.
-
Így lesz fiatalabb a világ. Helyünkre lép az ifjúság. És mi, akik egy kicsit tovább élünk, egyre idegenebbnek érezzük magunkat, ahogy tovább rójuk az utunkat.
Charlie Chaplin
-
Ha egy bûn büntetlenül marad, a világ kizökken. Ha a bosszú elmarad, az egek szégyenkezve néznek le ránk. Nekünk is meg kell halnunk, hogy a bosszú köre bezáruljon. Így adunk hírt a bátorságunkról, hogy a világ megtudja, hogy kik voltunk és mit tettünk. (...) Egyikünk sem tudja, hogy meddig fog élni, mikor jön el az ő ideje. De hamarosan csak ennyi marad rövid életünkből, a büszkeség, mit gyerekeink éreznek, mikor kiejtik nevünket.
-
Eljön az idő, amikor mind ugyanazt csináljuk. A gyerekek megnőnek, elköltöznek egy másik városba, vagy akár másik országba, mi pedig nyugdíjasok leszünk és mossuk az autónkat - még akkor is, ha megengedhetnénk magunknak, hogy ezt más tegye meg helyettünk. Mert egy bizonyos kor után fontos, hogy jelentéktelen dolgokkal üssük el az időnket, megmutassuk a világnak, hogy még mûködik a testünk, nem felejtettük el becsülni a pénzt, és továbbra is alázattal végezzük a teendőinket.
Paulo Coelho
-
Olyan világban élünk, hogy sokszor nem térhetünk ki a választás elől. Az élet rákényszeríti az embert a választásra.
Berkesi András
-
Annyira leköt bennünket, hogy megadjuk a gyermekeinknek mindazt, amink nincs meg, hogy nem jut időnk megadni nekik azt, amink megvan.
-
A rohanó, figyelmetlen és felelőtlen emberi pusztítás tovább folyik, ami már a közeli jövőben környezetünk nemkívánatos és teljes átalakítását eredményezheti. Vajon ki fogja jól érezni magát ebben a mesterséges, szennyező- és hulladékanyagoktól terhes világban? Miért kell meghosszabbítani az emberi életet, ha ugyanakkor ez a meghosszabbodás újabb betegségeket és szenvedéseket tartogat a számunkra? A fiatalok dolga, hogy megtegyenek mindent nemcsak a holnapért, hanem a távoli jövőért is. Talán még nem késő.
Tompa Anna