Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Megfordulni, megmarkolni a két vállát, reccsenjen a csontja, kiáltson kínjában, torzuljon el a szép szomorú arca, rokkanjon meg rémületében... Fájdalmat okozni neki, hogy attól törjön meg, fogja föl, értse meg, nem mehet el.

Szilvási Lajos
👗 Divat 🔮 Jövőkép
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Úgy érezte, mintha szenvedélye csontos ujja megkopogtatta volna a vállát, majd nagyot taszított volna rajta, hogy induljon el előre. Nem tudott harcolni a hívás ellen. S ami még ennél is rosszabb volt, nem is akart. J. R. Ward
  2. Úgy tenni, mintha. Elfojtani a vágyakat, megtagadni a gondolatokat. Megtagadni önmagunkat, nem akarni semmit magunktól. Ez mérhetetlen nagy fájdalom. Gérard Dépardieu
  3. Azt akarom, hogy rámszorulj, Azt akarom, hogy sírj utánam, Azt akarom, ne menj tovább, Azt akarom, maradj meg nálam, Ignotus
  4. Ébredj, ébredj. Mutasd a vállad. Sebesülten is megtalállak. Szólj, hogy szólhassak holtomiglan. Mondd, mondd el végre, merre jártál kimondhatatlan álmaidban. Nemes Nagy Ágnes
  5. Meg akarlak tartani, hozzád akarok tartozni. Utadat akarom állni, el ne mehess. Azt akarom, hogy erőtlen legyél, kiszolgáltatott, magatehetetlen. Hogy csak én kelthesselek életre. (...) Hogy mindig csak belőlem lélegezhess... Szilvási Lajos
  6. Ha valakit nagyon szeretünk, akkor az ő vállán akarunk sírni, még ha meg is bántott minket. Ha rettenetes dolgot tesz is ellenünk, az ő karjában keresünk vigaszt.
  7. Borzasztó dolog nézni, ahogy gyötrelmes fájdalom marcangol valakit; olyan érzés, mintha erőszakosan, tolakodón háborgatnánk az illetőt. Paula Hawkins
  8. Mostantól kezdve egy csomó finom érzelemnek le fogom vágni az ujjait, át fogom metszeni a csuklóját, hogy ne tudjanak felmászni, és ne süllyesszék el a szívemet. André Gide
  9. Nyüszítve, fogvacogva. Kiszolgáltatva, megalázva. Tehetetlenül, ragaszkodva. Megrémülve és becsapva.
  10. Gyakran kívánom, hogy ha más hozzád nyúl, az érintésétől rázzon ki a hideg, a simogatás is nyúzza a bőrödet, tested lökje ki magából az ő testét. Aztán amikor végre magadra maradsz, kerüljön el az álom, emésszen téged is, vajon hol és miért siklott félre minden, jobb pillanataidban pedig azt latolgasd, a károk valóban helyrehozhatatlanok-e. Ne legyen egy perc nyugtod se: mi van, ha nincs vége, ha érzéseim irántad, ha érzéseid irántam soha el nem csitulnak.
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat