Megpillantalak, mint kívánatos kamasz lányt, s látom a bottal botorkáló, mûfogsoros, öreg nénit, akit a romboló idő formál majd belőled - és mindkettőt szeretem. Így lát a szívem.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha megöregszem, megőszülök, kihullik az összes fogam, öreg leszek és csúnya, akkor is szeretni fogsz? Tudom, hogy igen. De ha te öregszel és csúnyulsz meg, én nem foglak szeretni. Vonz az új, és irtózom a régitől. Mégis, ha arra gondolok, hogy ketten együtt, szép lassacskán is megöregedhetünk, az valahogy szépnek tûnik.
2. Tompán, mint a fájdalmat homlokom ráncaival, mit elsimít a kezed, úgy szeretlek. Úgy összecsiszolódva, mintha egyszer már együtt megöregedtünk volna, úgy szeretlek.
3. Félek tőled és őrjöngve kivánlak; szeretlek, s mégis mindig titkolom; vágyom reád, és mégis úgy megyek hozzád, mint ellenséghez... Óvatos lelkem tüskéit fordítom feléd, mert azt hiszem: te is arcom mása vagy s megölsz vagy megrontasz a szerelemben. Szabó Lőrinc
4. Mindent akarok belőled. A jót, a rosszat és a csúfot. Szeretlek.
5. Szépen öregszem, ez talán vigasztal, Mosolyráncokkal, mint a boldogok, S mert nem bírok a gyorsuló irammal, Azt szeretem, akit más eldobott. Kiss Judit Ágnes
6. Szeretem, ahogy van, amilyennek látom. Szeretem, szeretem. És ha egészen más, mint ahogy szeretném. Akkor is, akkor is szeretem, szeretem.
7. Én is úgy élek, akár egy kamasz, a mai napig eljárok edzeni, és ha tükörbe nézek, csak csodálkozom, ki az az öreg ember, aki visszanéz rám. Viszont ha a feleségemre nézek, aki idősebb, mint én, nem egy öregasszonyt látok magam előtt, hanem azt, akit először megláttam és beleszerettem. Müller Péter
8. Nemcsak azért kívánlak, mert kívánlak, s kívánva, nem-kívánni lenne kedvem, de ha nem várlak is, annyira várlak, hogy fagy és hőség váltva dúl szívemben. Pablo Neruda
9. A szép nők megcsúnyulnak öregségükre. De az olyanok, mint én, csak megvénülnek, egyeseknek még jót is tesz a kor. Isabel Allende
10. Viszi a szél a fákat, mint a füstöt, s tested emlékét is... Szeretnem kell, mi így rohan s mi így hagy el; szeretnem a Napot: rám tetoválja arcod, büntetésül is boldogan. Csoóri Sándor