Mennyire más minden, ha van valaki, aki (...) megvigasztal, és nem kell egyedül lennem! Ég és föld a különbség. Én rettegek a kétségbeejtő helyzetektől. Éppen ezért igyekszem úgy élni, hogy mindig legyen menekülési lehetőség. Messze előre gondolkodom, és csak saját magamra gondolok, csakis az jár a fejemben, ami nekem jó.

Kapcsolódó idézetek

1. Aki retteg valamitől, magára maradt vagy szerencsétlen, egyetlen és legjobb módszer, ha kimegy a szabadba, oda, ahol teljesen egyedül lehet, egyedül az égbolttal, a természettel és Istennel. Csak akkor, egyedül csak akkor érezheti, hogy minden úgy van, ahogy lennie kell, s hogy Isten azt akarja, hogy boldogok legyünk az egyszerû, de gyönyörû természet ölén. Amíg van természet - s valószínûleg mindig is lesz, éljünk bármily nehéz körülmények között is - vigaszt nyújt minden bánatunkban. Meggyőződésem, hogy a természet enyhíti minden nyomorúságunkat. Anne Frank
2. Félek a világtól. Attól, hogy valaki megfoszt tőled. Félek magamtól, hogy majd hagyom, hogy az esetleges boldogságodban bízva átnyújtalak másnak, hogy te abban hiszel, hogy nem tehetsz boldoggá, én meg abban, hogy erre éppen én nem leszek képes. Jobban félek tőled, mint hinnéd, hogy majd elrontom, hogy összetöröm, hogy megsértelek és elhagysz. Hogy majd egyetlenegyszer nem értesz meg, én pedig megrémülök. Albert Tímea
3. Mindenki állandó rettegésben él. Nem vagy egyedül. Csak abban különbözöl a többiektől, hogy te már túl vagy a nehezén: bekövetkezett, amitől a legjobban féltél. Most már nincs mit veszítened. A többiek viszont továbbra is félelemben élnek. Van, aki tudatában van, és van, aki nem hajlandó tudomásul venni, de mindenki tud róla, hogy létezik, és egyszer őket is magával ragadja. Paulo Coelho
4. Szeretném, ha segítenétek nekem. (...) Mert iszonyú meghalni, a halál nem közös sors, ahogy aljasul mondogatják; minden egyes alkalommal irtózatos egyéni dráma. Önmagam számára én egyetlen vagyok, nem egy a sok milliárd emberből, aki halni készül. Könyörgöm mindnyájatoknak, tegyetek valamit, legyetek mellettem, szóljatok, sajnáljatok engem. Van-e fontosabb annál, mint ami velem most történni fog? Mit ér az emberiség, ha nem áll el a lélegzete, amikor egy ember meghal? Tegyetek valamit, ti mindannyian, mert egyik embertársatok fél!
5. Folyamatosan figyelem az embereket, meg kell értenem valakit, mielőtt megbízom benne. Épp ezért az egyedülléttől sem félek. Egyedül jövünk a világra, egyedül megyünk el, ha nem tudunk magunkra támaszkodni, akkor el vagyunk veszve.
6. - Tudja, amikor az életemre gondolok, és arra, hogy ki is vagyok, akkor csak küzdök amiatt, hogy higgyek benne, érti? Bízok benne, hogy jó emberekkel csak jó dolgok történnek, hogy minden megoldódik, hogy minden helyrejön. - Mondja el, mitől fél, mitől érzi így magát? Azt hiszem, a kudarctól. - Mindannyian küzdünk. Ez az életünk része. Van valakije, aki segíthet magának? Nincs. És ez a legrosszabb. A magány. Egy lesújtó, sötét magány, amitől úgy érzem, mintha elveszett volna a világ összes varázsa. Tudom, hogy fél a jövőtől és borzalmasnak tûnik a világ, de tudnia kell, hogy amikor a dolgok menthetetlennek tûnnek, akkor az emberek magára találnak. Mindig van segítség, és nincs egyedül.
7. Mert amitől félek, az ismeretlen. Csak azt tudom, hogy nagyon jó is lehet belőle és nagyon fájdalmas is. De egyik sem riaszt vissza. Bele merek ugrani. Hiszen nem az a lényeg, hogy nagyon jó vagy nagyon rossz lesz, hanem az a lényeg, hogy a végén el tudjak számolni önmagammal. Csernus Imre
8. Együtt izgulni, (...) meg közösen feltenni kérdéseket, (...) az sokkal könnyebb és megnyugtatóbb, mint otthon egyedül félni a világtól, és nem kinyitni még az ablakot sem.
9. Vágyok valamire, ami különleges. Valamire, ami egyedi, ami szeret, amit szerethetek. Valamire, ahol minden csak úgy jön. Nincs játszma, se kényszer, csak úgy jön, nem kérdez, és elvisz magával oda, ahova soha nem akartam eljutni. Amitől mindig is rettegtem. Valójában nem is bánnám. Úgyis kezd unalmas lenni az, ami van. Oravecz Nóra
10. Izgalmas az élet, mert semmit sem lehet benne biztosra venni. Van, aki ettől rengeteget szenved. Sokszor voltam már olyan helyzetben, amikor teljesen reménytelennek tûnt az egész, mégis valahogy jöttek a megoldások, csak tenni kellett érte. És nem elkámpicsorodni.