Ugrás a tartalomra
Miért érdekli az embereket a sport? A lelátón ülő egyik nőt azért, mert a sport maradt számára az egyetlen, ami egyenes válaszokat ad. Sífutó volt, egész tinédzserkorát erre áldozta. Estéről estére kint volt a sípályán, fejlámpával, hidegtől és fáradtságtól könnyező szemmel. Annyi fájdalom, annyi veszteség, és az a rengeteg dolog, amiből kimaradt. Minden, amit a többi gimnazista szabad idejében csinált. De ha megkérdezné tőle valaki, megbánta-e, a fejét rázná. Ha megkérdeznék tőle, mit tenne másképp, ha visszakaphatná a síelésbe ölt időt, habozás nélkül azt felelné: "Még többet edzenék." Nem fogalmazta meg soha, miért fontos számára a sport, de azt tudja, hogy aki feltesz egy ilyen kérdést, az úgyse értené meg a választ.
Kapcsolódó idézetek
-
A sportban a siker, a győzelem a cél, az az elsődleges, de legalább olyan fontos, hogy a sport által lettem az az ember, aki vagyok. Az tanított meg arra is, hogy ha megvan a kellő kitartás, akkor az életben sem lesz gond.
-
Miért fontos az embereknek a sport? Mert történeteket mesél.
Fredrik Backman
-
A legtöbb embernek, aki sorra kergeti az érmeket, rekordokat, és egyre komolyabb kihívások elé állítja magát, szerintem vennie kellene a bátorságot az igazi kihívással szembenézni: önmagával. Ne érts félre, ettől még lehet sportolni, sőt így lesz csak igazán értelme!
-
Feláldozzuk mindenünket, elégünk, vérzünk, sírunk, annak a biztos tudatában, hogy amit ez a sport visszaadhat nekünk, az a legjobb esetben is csak apróság, semmiség: néhány röpke pillanat. Ez minden. De hát a fenébe is, mi másból áll az élet?
Fredrik Backman
-
Minden sportban két fajta ember van, az egyik valami felé, a másik pedig valamit elől fut (...). Mint az életben, itt is vannak csúcsok és mélypontok, én gyûlölöm a mélypontokat, de ezek azok, amik a jó dolgokat értékessé teszik. És amikor mélyponton vagy, akkor kell erősnek és pozitívnak maradnod.
-
A sport komoly lecke, állandó értékmérő. Aki nem így gondolja, az nem igazi sportember.
-
A sport nem arról szól, hogy soványak legyünk, vagy úgy pattogjunk, mint egy gumilabda. Még csak nem is arról, hogy kimagaslóan jók legyünk a választott sportágban, hanem sok más, jóval fontosabb dologról - a fizikai és a mentális egészségről, a sikerélményről, a szocializálódásról, a stresszcsökkentésről.
-
A sport a legjobb út a lelki fejlődéshez, mert pozitív önértékelést ad. Hosszú távon, ha a sportolást választod, egy olyan emberré válhatsz, aki büszke önmagára, nincsenek káros szenvedélyei, kiegyensúlyozott és még egészséges is.
-
A győzelemnél sokkal fontosabb, hogy mit és hogyan teszek érte. Felkészültem? Összpontosítok? Figyelmesen bántam-e a testemmel, egészségesen, gondosan tápláltam-e? És az edzések? Maximális erőbedobással edzettem, ahogy kell? Egész pályámon ilyen kérdések igazgattak, és hasonlókat tesz föl magának bárki (azaz mindenki), aki törekszik valamit jól csinálni. Természetesen akarjuk, hogy előléptessenek a munkahelyünkön, hogy belénk szeressen az a lány vagy az a fiú, hogy mi nyerjük meg az 5 kilométeres futóversenyt. De nem az eredmény - hogy megkapjuk-e, amit akarunk - határoz meg minket. Hanem az, ahogyan elértük.
Scott Jurek
-
A sport furcsa, mert az egész életünket feltesszük rá, és miben reménykedhetünk legjobb esetben? Néhány pillanatban... ez minden. Néhány győzelem, néhány másodperc, mikor nagyobbnak-többnek érezhetjük magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk, néhány alkalom, mikor azt képzelhetjük, halhatatlanok vagyunk.
Fredrik Backman