Minden emberben vadállat lakozik, melynek legfőbb vágya a rablás, a rombolás és a gyilkolás. A kultúra az ő sok sorompójával megfékezi ezen vadállatot, de ott és amint nem érzi e sorompókat, kitör vadállatiassága teljes meztelenségében.

Kapcsolódó idézetek

1. A kultúra folyamata nem más, mint az emberben lakozó állati egyre növekvő mértékû megfékezése; domesztikációs folyamat ez, amely nem valósítható meg a szabadságra vágyó állati természet lázadásai nélkül. Carl Gustav Jung
2. Lényünket betölti a vadon utáni vágyódás. A kultúra kevés ellenszert tud nyújtani e sóvárgás leküzdésére. Belénk nevelték, hogy szégyenkezzünk, ha ilyen vágyaink támadnak. Hajunkat hosszúra növesztettük és mögé rejtettük érzéseinket. A vadon Természeti Asszonyának árnya azonban továbbra is ott ólálkodik mögöttünk éjjel és nappal. Nem számít, hol vagyunk.
3. Minden emberi lényben van valami, ami nem szereti a korlátokat, valami, ami arra vágyik, hogy határtalanná váljon. Ilyen az emberi természet: mindig arra vágyunk, hogy többé váljunk, mint amik jelenleg vagyunk. Nem számít, hogy mennyit érünk el, mindig valami többé szeretnénk válni. Ha mindezt közelebbről szemügyre vennénk, akkor felismernénk, hogy ez a vágyódás nem a többre, hanem a mindenre irányul. Mindannyian azt keressük, hogyan váljunk végtelenné. Az egyetlen gond, hogy ezt fokozatosan, lépésről-lépésre próbáljuk elérni. Sadhguru
4. Az ember a legádázabb ragadozó. Egy féreg, amely a civilizáció palástja alatt csak az uralkodásban és az elnyomásban leli örömét. Egy megalomániás és öngyilkos hajlamú faj, amely gyûlöli a társait, mert utálja önmagát is. Guillaume Musso
5. Az ember ragadozó állat, és abban különbözik a többi ragadozótól, hogy saját fajtársait is képes zsákmányul ejteni. Otthon szereti a békét, ugyanakkor szívesen indul vadászni, hogy másokon uralkodhasson. Ennek megfelelően kétféle erkölcsre van szüksége: otthoni célokra egy magánerkölcsre, zsákmányszerző útjain pedig egy nyilvános, közösségi erkölcsre. A két erkölcs szöges ellentétben áll egymással. Ami szégyen az egyik erkölcsi kódrendszerben, az dicsőség a másikban - és viszont. Megbüntethetnek bennünket, ha otthon engedély nélkül fegyvert tartunk, de ugyanaz az állam, amely bennünket büntet, a munkánk által megtermelt jövedelem jelentős részét a legaljasabb gyilkos eszközök előállítására fordítja - olyanokra, mint a harci gázok, a napalm, a fulladást vagy a növényzet pusztulását okozó szerek. Szent-Györgyi Albert
6. Az emberi természethez hozzátartozik, hogy amit akar, azt a lehető leggyorsabban akarja. Amitől fél, attól meg azonnal meg akar szabadulni. Paulo Coelho
7. Az állatok velem rokoni lények. Bennük a létről emberi tudást érzek. (...) Az ember kulturált vad, nagyobb a bûne: - képes az erkölcsre, kapható a bûnre. Váci Mihály
8. Az ember természetében együtt van az egység és a kettősség. Végletei a primitívektől a kulturáltakig, az eltompultaktól a lángelmékig, a gonosztevőktől a szentekig ívelnek. Alázat és lázadás, félelem és vakmerőség, őszinteség és farizeizmus, elragadtatás és kétségbeesés - mindez együtt van ebben a szóban: "ember", sőt még sokkal több ennél... Bölcsessége mély, őrülete viszont terjedelmes.
9. Azt hiszem, embernek lenni annyi, mint vágyakozni. Kívánni. Akarni. Általában azt, ami pedig már megvan. Ez mérgez meg mindent. Patrick Ness
10. A ragadozók a (...) létfenntartás ösztönének köszönhetően ölik meg állattársaikat. Az ösztönök vezérlik, évszázados beidegződések. Az ember? Hát igen, valószínû, hogy az ember a legnagyobb állat, és a legbrutálisabb. John Cure