Minden embernek van egy képzeletbeli valósága, egy olyan valóság, amelyet csak ő lát és érzékel olyannak, amilyenné a saját fátylán keresztüli érzékelés során felépítette magában. Ennek apró részleteit otthonról is hozta, a többit maga alkotta hozzá. Ez a fiktív valóság nem egyezik másokéval, akármennyire szeretnénk is azt hinni, hogy mégis. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a belső valóság mindig torz, és a torzítás (a takaró fátyol minősége) is különböző mindannyiunkban.

Kapcsolódó idézetek

1. A szemünk előtt alakot öltő valóság sohasem egyetlen realitás leképeződése csupán, hanem több különböző történésből összeálló eseménysor illúziója, amelyről ráadásul mindig különféle tanúvallomások formájában megnyilatkozó elbeszélések révén szerezhetünk tudomást. Mindig a nyilvánvaló hazugságok és egyszerû torzítások, alaposnak tûnő, részletekig menő confabulátziók és meggyőzőnek ható sugalmazások torzító tükörképéből, vagy hogy érzékletesebb legyen, összetört tükörcserepeinek visszaverődéseiből kell összeállítni a valóságot leginkább megközelítő képet. Milbacher Róbert
2. Minden ember azt ítéli meg helyesnek, amit ismer és tud, és ahhoz is ragaszkodik. Õk ezt hívják valóságnak. De a tudás és az ismeretek nagyon bizonytalan dolgok, így lehet, hogy a valóságuk csak egy illúzió. Mindenki a saját kis világában él és úgy, ahogy ő helyesnek gondolja.
3. A fizikai valóság illúzió, amelyet az öt érzékünk hoz létre. Az anyag egymással kölcsönösen összefüggő energiamezőkből áll, amelyek különböző frekvenciákon rezegnek.
4. Létezik egy valóság. Az viszont... abban is biztos vagyok, hogy a valóság, az sokkal komplikáltabb, sokkal nagyobb, sokkal részletesebb, sokkal gazdagabb, mint amit mi meg tudunk élni, és sokkal nagyobb és sokkal gazdagabb, mint amiről beszélni tudunk. Olyan lények vagyunk, akik szerintem nagyon pici valóságot tudunk egyszerre bevenni. És minden pici valóság arra késztet minket, hogy felruházzuk képzelettel. Tehát, ami a mi életünk, ami a mi élményünk, az általában egy keveréke a valóságnak és a képzeletünknek. Feldmár András
5. Mindenkinek van takargatnivalója. Valami belső sötét dolog, amit nem akarunk, hogy meglásson a világ. Úgy teszünk, mintha minden rendben lenne. Szivárványba csomagoljuk magunkat. Ennél többet talán nem is tehetünk, mert az ilyen dolgok néha sötétebbek másokénál.
6. A valóságnak minden bizonnyal különböző rétegei vannak, és ebben az esetben mindegyik rétegnek megvan a maga igazsága, és lehet, hogy ezek az egymásra épülő rétegek és egymásra épülő igazságok hozzák létre az úgynevezett valóságot, amit épp e miatt a sokféle réteg miatt nem lehet átlátni egészen, és ezért nem is lehet soha megérteni a maga teljességében. Danyi Zoltán
7. A múltban mindig azt feltételeztük, hogy - akármilyen zavarba ejtő vagy bizonytalan is legyen - a minket körülvevő világ képviseli a valóságot, lelkünk belső világa, álmai, reményei, vágyai pedig a fantázia és a képzelet birodalmát. Nekem úgy tûnik, hogy ezek a szerepek most felcserélődtek. A legkörültekintőbben és leghatékonyabban úgy tudjuk kezelni a minket körülvevő világot, ha azt feltételezzük róla, hogy merő fikció - ugyanakkor az egyetlen kis morzsa, ami megmaradt nekünk a valóságból, a fejünkben rejtőzik. J. G. Ballard
8. A gyerekek valósága álmokból és játékokból épül fel. A hazugság észrevétlenül keveredik közéjük. De lehet, hogy a valóság minden ember számára ugyanilyen. Álmok, játékok, hazugságok. Riikka Pulkkinen
9. A tükör nem képes teljesen fölmutatni, a fátyol teljesen eltakarni a valóságot. Valami itt is, ott is fönnmarad, hogy lelkünket betöltse csodás sejtelemmel.
10. Önmagunkat sem érthetjük meg teljesen soha, nemhogy valaki mást, akit csupán a saját szubjektivitásunk torzító lencséjén át láthatunk. A képben, amit róla alkotunk, mi magunk is benne vagyunk. A másik ember személyiségéből ráadásul csak annyit láthatunk, amennyit a szavai és a cselekedetei megmutatnak, sosem az egészet. Arra pusztán következtetnünk lehet, így máris megduplázódik a torzító hatás. Kartali Zsuzsanna