Minden szerelemnek megvan a maga természetes tartama. Legyen az néhány nap, néhány hónap, némelyik pedig kitart egy egész életen át. A miénk akkor és ott ért véget. Az én szememben a szakítás nem feltétlenül kudarc. Néha kell, hogy legyen annyi bátorság az emberben, hogy méltósággal lezárjon egy történetet, és megőrizze belőle azt, ami szép volt.

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak barátságok, melyek véget érnek, szerelmek, melyek nem bizonyulnak tartósnak. A szakítás rendszerint - legalább az egyik embernek - fáj. Ám abban a világban, ahol minden, ami elkezdődik, véget is ér, a szeretet azzal a kockázattal jár, hogy a lélek megsebesül.
2. Ahhoz, hogy egy szerelem igazi legyen, nem kell, hogy egy életre szóljon. Nem az határozza meg egy szerelem minőségét, hogy mennyi ideig tart. Minden elmúlik, még a szerelem is. Van, hogy valakinek a halálával, van, hogy csak úgy, magától. Nem muszáj, hogy a legszebb szerelmi történet két olyan emberről szóljon, aki egész életében együtt volt. Szólhat ez olyan szerelemről, amely két hétig, két hónapig vagy két évig tartott, mégis fényesebben és hevesebben lángolt, mint bármelyik más szerelem előtte vagy utána. Soha ne sirass elbukott szerelmet, hiszen olyan nincs is. Az agy számára minden szerelem egyforma.
3. Mindannyiunkban él egy közös történet arról, hogy miként is kellene mûködnie a romantikus szerelemnek, és ez a történet meglehetősen egyértelmû. Valahogy így megy: ha sokáig tart, akkor igazi szerelem. Ha nem tart ki, akkor nem is volt az. Vagy így van, vagy valamelyikünk baromira eltolta. Katherine Woodward Thomas
4. Arról, hogy mikor kell befejezni egy kapcsolatot és mikor érdemes még tovább küzdeni érte, ódákat lehetne zengeni. Azt hiszem, akkor szabad csak "feladni", amikor már valóban minden tőlünk telhetőt megtettünk, és még mindig nem mûködik a dolog. Ekkor ez a lépés már nem egy kudarc lesz, hanem egy tudatos döntés. De vajon mikor jön el ez a pont? Azt mondják, a jó döntés az, ami után megkönnyebbülünk. Így igaz. Ha valami nem az én utam volt, az élet ez idáig mindig letérített róla. Belátással vagy erőszakkal, de mindig ez történt.
5. Ez az, amit soha nem mondanak el nekünk a love storykról: hogy ha egy kapcsolat véget ér, az nem azt jelenti, hogy kudarcba fulladt. Ahogy a cseresznyés pite sem vall kudarcot csak azért, mert megesszük az utolsó szemig. Maga a tökély úgy, ahogy van, addig, ameddig van, aztán nincs tovább. És hogy megosztod valakivel azt, ami a legigazabb, legőszintébb benned... hát, az csuda finom szelete az életnek! Olyan szelete, amit magammal viszek a "majd egyszer" eljövő szép napjaimra.
6. A szerelem nem ér egy csapásra véget, akármennyire is jó volna, vagy akármennyire nincs helye az ember életében. Nem is lehet megparancsolni, hogy érjen véget. Mary E. Pearson
7. A szakítás egy fontos dolognak a végét, a testi-lelki-szellemi kapcsolatunk lezárását jelenti, ami lehetett bármilyen rövidke is, de az életünk, a történetünk részévé vált.
8. Az élet szépsége és egyben csúfsága, hogy minden véget ér. A rossz időszakoknak is van egy vége, és sokszor közelebb van a vége, mint gondolnánk.
9. A szerelem, ha elmúlt, mindig szomorú. Nagylelkûséget ritkán tanúsít. Aki szakít, furdalja a lelke. Akit elhagytak, sebeit nyaldossa. A kudarc tán jobban fáj, mint az elválás maga. Ám végül mindenki azzá lesz, aki mindig is volt. És néha megmarad egy dal, egy papírlap két szívvel, mint gyöngéd emléke egy nyári napnak.
10. A szerelem nem tart örökké. Az emberek összeállnak, széjjelválnak. De ha olyan sokáig tart a szerelem, mint miközöttünk, iszonyatos kolonccá válik. Én nem kérek többet belőle. Ez az igazság. De azért, ha megjön az eszed, ha úgy fogadsz engem, és úgy bánsz velem, ahogy baráthoz illik, akkor ezentúl is eljárok hozzátok, mint régen. Guy de Maupassant