Mindent, amit nem értünk, ami nem illik bele a gondolatrendszerünkbe, egyszerûen berakjuk a T betûs dossziéba, "tudatalatti" gyanánt, ugye? A huszadik századi isten.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem sokat értek a tudatalattihoz, de valami lüktet a fejünkben, éppen úgy, mint a mellünkben, és formátlan, nyelvileg meg nem fogalmazott gondolatokat hordoz, amelyeket legtöbbször meg sem tudunk fejteni, és rendszerint ezek a legfontosabbak. Stephen King
2. Az értelem színlelésébe csomagoljuk vad és titokzatos világunkat. Tudománnyal és vallással fedjük be a felfogóképességünkben tátongó ûröket, és úgy teszünk, mintha rendet csináltunk volna. És többnyire be is válik ez a tettetés. Mark Lawrence
3. A tudat túltengése - betegség, igazi, hamisítatlan betegség. Az ember mindennapi életéhez bőven elég lenne az átlagos emberi tudat, tehát a fele, a negyede is annak az adagnak, amely a mi szerencsétlen tizenkilencedik századunk fejlett emberének osztályrészéül jut. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
4. A tudatalattink tartalmával nem vagyunk tisztában. Minden átok, babona egy hitrendszeren alapszik: ez így szokott mûködni, eddig így mûködött, akkor ezután is így fog. De mi tudatosak vagyunk. Ugye? Van választásunk: mi az, amit beengedünk magunkba, hogy mûködhessen, és mi az, amit nem. Ara Rauch
5. Szellemi szemünk megvakult, isteni lényünk a tudattalan legmélyére süllyedt - így jelent meg a túl okos, túl önző, túl boldogtalan, túl hazug, túl racionális, túl magányos és egoista emberi faj a földön, melyhez mi is tartozunk. Nincs senki közöttünk - a szenteket is beleértve -, aki teljesen mentes lenne mindezektől. Müller Péter
6. Sok minden van, amit az ember nem tud. És amit nem tud, arra vannak az istenek.
7. Van bennem egy messianisztikus küldetéstudat: rendet tenni tízmillió ember fejében. Minden nap rájövök, hogy ez lehetetlen. Egy ember életében tegyek rendet: a magaméban. Bár lehet, hogy az is lehetetlen.
8. A legtöbb jelenlegi és korábban létező vallás szerint valamilyen isten teremtette a Világegyetemet, az életet és az emberi tudatot, aki napi rendszerességgel beavatkozik a dolgok menetébe, különösen, ha fohászkodunk hozzá. A tudományos gondolkodás elveti ezt a szcenáriót, s igen burkoltan a vallást téveszmének nevezi, rendszerint nem a saját nevében, hanem gyáván, az ateizmus leple alá rejtőzve. Valójában az egyes vallások is téveszmének tartják az összes többi vallást, a tudomány ehhez a nagy számhoz csupán egyet hozzáad. Boldogkői Zsolt
9. A világegyetem legcsodálatosabb terméke, az emberi agy (...) egy információs világrendszer hordozója: tudatunk és mindaz, ami benne rejlik, amit önmagunkról tudunk, nyelvünk, mûvészetünk, elméleteink, tudományunk, mind-mind mûködő agyi struktúrák által hordozott információs rendszer. Szentágothai János
10. A tudattalan olyan, mint az iránytû, nem mondja meg, mit kell tennünk. Ha nem tudjuk olvasni az iránytût, ha nem igazodunk el rajta, nem tud segíteni nekünk. Carl Gustav Jung