Mindent összevetve inkább a szerencse, semmint az eszünk miatt vagyunk még egyáltalán a Földön. Az emberiség nem mindig a legokosabbak kezébe adta a kormányrudat. Hitler, Sztálin és Mao, hogy csak néhányat említsünk a hibbantak közül, együtt durván kétszázmillió ember haláláért felelősek, ráadásul atomfegyverek nélkül. Ha létezne díj, amelyet a világ legostobább élőlényei között osztanak ki, az ember egész biztosan az élmezőnyben végezne.

Kapcsolódó idézetek

1. Egyszerre vagyunk a legokosabb és a legostobább állatok a földön. Annyira okosak vagyunk, hogy atombombákat és szuperintelligens algoritmusokat tudunk előállítani. És annyira ostobák, hogy elő is állítjuk ezeket, pedig fogalmunk sincs arról, hogy képesek leszünk-e őket az ellenőrzésünk alatt tartani, és ha nem, az a pusztulásunkat okozhatja. Yuval Noah Harari
2. A történelem egyik legerősebb mozgatórugója valójában az emberi ostobaság. Tudjuk, hogy az atomfegyverek az egész emberi civilizációt elpusztíthatják. Tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia kicsúszhat az irányításunk alól. Ennek ellenére továbbra is fejlesztjük őket. Ez az emberi történelem alapvető ellentmondása: miközben hihetetlenül bölcsek vagyunk, tele vagyunk téveszmékkel és ostobasággal, és ezek kölcsönösen táplálják egymást. Ha tökéletesen bölcs lények lennénk, nyilván megalkothatnánk a legerősebb fegyvereket, de soha nem élnénk vissza velük. Ha csupán ostobák lennénk, akkor nem lenne ilyen jelentős hatalmunk. A kettő kombinációja az, ami a helyzetet különösen veszélyessé teszi. Yuval Noah Harari
3. A legvégén senki sem áll. Mert az ötletest egy erős fogja megölni, az erőst pedig egy ötletes. Ha valaki pedig egyszerre a legötletesebb és a legerősebb, hát bizonyos, hogy egy szerencsés hülye készíti ki. Így tehát a legötletesebbek és a legerősebbek mindig meghalnak. Ezért vezetik ezt a világot a hülyék! Sheenard Anthony
4. A történelem tele van brutális gyilkosokkal. Hitler milliókat pusztított el, Sztálin még nála is többet. Mao pedig mindenkinél többet. Ma mindegyikőjüket szörnyetegnek tartjuk, pedig a maguk idejében rengetegen csüggtek rajtuk őszinte csodálattal. Dean Ray Koontz
5. Még ma is élnek köztünk emberek, akik azt tartják, Hitler is és Sztálin is csak azt tette, amit tennie kellett, és Mao is csak rendet akart tartani. Sokan csodálják ezeket a gyilkosokat, akik vérszomjukat olyan tiszteletreméltó elvek mögé rejtették, mint testvériség, politikai reform, jog, vagy éppen társadalmi felelősségtudat. Mi mindannyian csak hús vagyunk, és ezt a szívünk mélyén tudjuk is, így aztán titokban tapsolunk annak, aki elég bátor ahhoz, hogy annak tekintsen bennünket, amik vagyunk. Húsnak. Dean Ray Koontz
6. Mi mindent is kezdenék el újra, és milyen bölcs lehetnék! Mind nagyon bölcsek volnánk itt a földgolyón, és a sok bölcsesség által úgy élnénk békében együtt, mint egy nagy család. De nem ez történik. Rettentő ostoba mindenki, a legtöbb embernek még csak arról sincs fogalma, hogy mennyire fogalma sincsen.
7. A világ problémája nem a rendbontás, hanem az engedelmesség. Az emberek a földkerekség minden táján engedelmeskedtek vezetőjük parancsainak, háborúba mentek, és milliók haltak meg emiatt. Az a baj, hogy az emberek engedelmesek, még akkor is, ha szegénység, éhezés, ostobaság, háború és kegyetlenség veszi körül őket. Az a baj, hogy az emberek engedelmesek akkor is, ha a börtönök tele vannak piti tolvajokkal, miközben komoly bûnözők irányítják az országot. Ez a világ problémája. Howard Zinn
8. Az emberek új fegyvereket fejlesztettek ki és egyre újabb módokat találtak ki arra, hogy ártsanak egymásnak. De nemcsak egymásnak ártanak. Manapság sokkal több szenvedést okozunk az összes többi lénynek e világban. Mindennek ártunk: a levegőnek, a víznek, a fûnek és a fának is. Egész erdőségeket vágunk ki és mind több zöld övezetet tüntetünk el. Szennyezzük a vizeket, a légkört a talajt. Az emberek folyton azt mondják, hogy szabadságot akarnak, de a valóságban ők az első számú diktátorok a földön.
9. A rossz, mely a világon van, csaknem mindig a tudatlanságból ered, s a jóindulat, ha nem felvilágosult, ugyanannyi kárt okozhat, mint a gonoszság. Az emberek inkább jók, mint rosszak, s tulajdonképpen nem is ez itt a kérdés. Azonban nemigen ismerik - és ezt nevezzük erénynek avagy bûnnek - a legkétségbeejtőbb bûnt: a tudatlanságot, mely azt hiszi, mindent tud, s ezért feljogosítja magát arra, hogy öljön. A gyilkosnak vak a lelke, márpedig nincs igazi jóság és valódi szeretet a lehető legteljesebb tisztánlátás nélkül. Albert Camus
10. A rossz, mely a világon van, csaknem mindig a tudatlanságból ered, s a jóindulat, ha nem felvilágosult, ugyanannyi kárt okozhat, mint a gonoszság. Az emberek inkább jók, mint rosszak, s tulajdonképpen nem is ez itt a kérdés. Azonban nemigen ismerik - és ezt nevezzük erénynek avagy bûnnek - a legkétségbeejtőbb bûnt: a tudatlanságot, mely azt hiszi, mindent tud, s ezért feljogosítja magát arra, hogy öljön. A gyilkosnak vak a lelke, márpedig nincs igazi jóság és valódi szeretet a lehető legteljesebb tisztánlátás nélkül. Albert Camus