Mindentől féltjük azt, akit szeretünk, mert végső értelemben talán a halálra vagyunk féltékenyek.

Kapcsolódó idézetek

1. Mind féltjük az életünket, s az élet kedvéért elveszítjük azt, amiért élni érdemes! Juvenalis
2. Minden szerelemmel és szeretettel együtt jár bizonyos fokú féltékenység. Aki szeret, az félt is.
3. Minden és mindenki, akit szeretünk, kínszenvedést is okoz számunkra - hiszen oly gyötrő az örökös rémület, hogy elveszítjük. Ivan Alekszejevics Bunyin
4. Félünk a szenvedélytől, s csak nevetünk a túl heves szerelmen, s azon, ki túlságosan szeret. Mégis, olthatatlanul vágyjuk az érzést. Jeanette Winterson
5. Az istenek irigyelnek minket. Irigylik a halandóságunkat. Azt, hogy bármelyik perc az utolsó lehet. Mindent megszépít számunkra a biztos halál.
6. Akárhogy szeretünk is valakit, csak teher az, ha meghalt; sőt, minél jobban ragaszkodtunk hozzá, annál jobban szeretnénk megszabadulni tőle. Émile Zola
7. A nagy féltékenység feltétlenül megöli a szerelmet; de az ember olyan, hogy ha egyáltalán semmit sem féltik, akkor úgy érzi, hogy semmire sem értékelik.
8. Különböző intenzitással, de mindenki fél a haláltól, én viszont úgy érzem, hogy az attól való félelem, hogy nem is éltünk, sokkal erősebb bennünk. Az élet vége felé, amikor az ember rájön, hogy lassan már késő lesz, ez az érzés egyre erősödik.
9. A féltékenység is egyfajta félelem. Félsz, mert azt gondolod: alacsonyabb rendû vagy másokhoz képest, és rettegsz attól is, hogy ők is így gondolják. Amikor féltékenyek vagyunk, akkor félünk! Andrew Matthews
10. A szépség megszégyeníti a csúfságot. Az erő megszégyeníti a gyengét. A halál az élőt - az eszményi pedig mindannyiunkat megszégyenít. Ezért félünk tőle, megvetjük - sőt, gyûlöljük. Jordan B. Peterson