Mindig megbocsátom mások haragját, mert az ember természetéhez tartozik, hogy dühbe gurul. Általában megbocsátom, ha valaki hazudik nekem, mert az emberi természet nagyon gyenge, és nagyon gyakran nem elég szilárd ahhoz, hogy szembenézzen a nehézségekkel, és elmondja a teljes igazságot. Azt is megbocsátom, ha valaki alaptalan híresztelést vagy pletykát terjeszt rólam, mert nagyon könnyû kísértés, hogy másokat így próbáljanak meggyőzni.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindenki hazudozik a lelkiismeret gyötrelmeiről: az ember erős, mindennel meg tud birkózni. A nagy dolgok mindent megbocsáthatóvá tesznek. Dmitry Glukhovsky
2. Egy kényszerhazugság mindig megbocsátható. Aki azonban kimondja az igazságot, anélkül hogy erre bárki is kényszerítené, nem érdemel elnézést. Karl Kraus
3. A megbocsátás néha nem más, mint észszerû tudomásulvétele a ténynek, hogy mindnyájan tévhitekkel küzdünk, hajlamosak vagyunk összezavarodni, és nem vagyunk tökéletesek.
4. Nem valljuk be, ha hazugok vagyunk, hiúk, irigyek. Mindig a másik ember a hazug, a hiú. És különben is, ha az ember a dühkitöréseit bevallja, ezzel elkerüli, hogy a többi hibájáról kelljen szólnia. Aki maga jószántából vádolja magát, annak a hibáit nem firtatjuk, nem igaz? Albert Camus
5. Amíg azt hiszed, hogy dobog valahol egy szív, mely érted dobog, bocsáss meg az embereknek. Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban, elég, hogy megbocsáss mindazoknak, kiknek önző és komisz szívét megismerted; elég, hogy megbocsáss az emberek összességének. Márai Sándor
6. Úgy gondolom, minden okkal történik. Az emberek változnak, ezért képes vagy megtanulni elengedni, a dolgok rossz irányba haladhatnak, ezért értékelni tudod, amikor jó felé mennek, elhiszed a hazugságokat, de egy idő után megtanulsz csak magadban bízni. És néha a jó dolgok szétesnek, hogy jobb dolgok születhessenek. Marilyn Monroe
7. Tudom, hogy gyakran bosszankodsz miattam (...). Akármit csinálok vagy mondok, feldühít. Nem tudom, miért van ez így, hiszen annyira igyekszem a kedvedre tenni; de mégis hiszem, hogy valami igazit jelentek neked. Az ember nem dühös olyanokra, akik nem számítanak. Agatha Christie
8. Az emberi természet és a szív olykor olyan csökönyös és olyan számon kérő tud lenni - és a legtöbbször ebbe bele is hasad egy kicsit. Richard Russo
9. "Mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." Nem, nem olyan könnyû, néha lehetetlen. Hogy az idő segít. Biztosan. De nem olyan egyszerû a dolog; a megbocsátás nem pusztán lelki diszpozíció, erősen függ a körülményektől. Könnyebbé válik, ha a károsodás következményei életünkben megszûntek. Könnyebbé válik akkor is, ha a rossz következmények nem szûntek meg ugyan, de sikerült másban, máshol kárpótolni magunkat. Boldog ember könnyen megbocsát. Ha pedig ehhez a két lehető körülményhez egy harmadik is járul - most már csakugyan lelki tényező -, az úgynevezett lelkiismeret, a jóvátétel szándéka és cselekvése a vétő részéről, akkor a megbocsátás természetessé válik. Megkönnyebbüléssé, majdnem örömmé, mintha valami fájdalmas betegségből, keserû fekélytől szabadultunk volna meg. Nemes Nagy Ágnes
10. Az emberi természet része, hogy vannak apró titkaink - mindenkinek. (...) Van, akinek az egész élete titok, hazugság, és ha lelepleződik, minden összeomlik, amije van... mit tehet? Fusson?