- Mindig meglepődöm, hogy Jézus nem volt jóképû. Isten miért nem teremtett neki olyan külsőt, ami illett a belső értékeihez? - Ugyanazért, amiért hitvány jászolban született, egy elnyomott nép gyermekeként. Ha szép vagy hatalmas lett volna, az emberek a szépsége és a hatalma miatt kezdték volna el követni - ami nagy-nagy hiba lett volna.

Kapcsolódó idézetek

1. Azt gondoltam, ha találkozom Istennel, először azt fogom megkérdezni, mi értelme ilyen csodavilágot teremteni, aztán megtölteni szörnyetegekkel? Miért teremt virágokat, majd alattuk megbúvó kígyókat? Mi célt szolgál egy tornádó? Aztán belém hasított: nem nekünk teremtette.
2. Zavarba jövök, és elpirulok, Uram, ha fölidézem születésedet és körülményeit, és ha az enyémre gondolok. Te, az Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születtél, én pedig palotában; téged ökör és szamár között szegény pásztorok, engem - ki por és féreg vagyok a te színed előtt - udvari emberek nyüzsgő tömege vett körül. A te szüleid szegények, az enyémek fejedelmek; te szegénységben jöttél a világra, én gazdagságban. Rákóczi Ferenc
3. Mindig látszik, ha valakinek a szépsége csak utólag lett gyártva. Ha nem születsz szépnek, soha nem is leszel az.
4. Amikor gyerekként az Ószövetség Gustav Doré metszeteivel díszített ifjúsági változatát lapozgattam, megpillantottam benne a Jóistent, amint egy felhőn ül. Öreg férfi volt, láttam a szemét, orrát, hosszú szakállát, és arra gondoltam, hogy ha szája van, akkor ennie is kell. És ha eszik, akkor nyilván belei is vannak. E gondolattól azonban nyomban megrémültem, mert - bár családom nem volt vallásos - éreztem, hogy Isten beleiről képzelődni szentségtörés. A legcsekélyebb teológiai felkészültség nélkül tehát már gyerekként ösztönösen éreztem a szar és az Isten összeegyeztethetetlenségét, s innen a kétségem a keresztény antropológia alaptézise iránt, mely szerint Isten saját képére teremtette az embert. Milan Kundera
5. Nagyon szép lenne, ha létezne isten, aki a világot teremtette, ha létezne egy jóságos előrelátás, erkölcsi világrend és túlvilági élet, de mégis feltûnő, hogy minden úgy lenne, ahogy mi ezt kívánjuk. És még különösebb lenne, hogy mindezeknek a súlyos világrejtélyeknek a megoldása éppen szegény, tudatlan, korlátolt őseinknek sikerült volna. Sigmund Freud
6. A gyermek ártatlanul születik, és vonzza őt a jó. Miért választják hát oly sokan a rossz utat? Miért járnak egyesek a sötétség útján, míg mások a fényt választják? Az akarat vagy a végzet miatt? Remélhetjük-e, hogy valaha is megértjük a lelkünket formáló erőt? Hogy megküzdhessünk a gonosszal, ismernünk kell azt. Vissza kell utaznunk az időben, hogy megleljük az elágazást, melynél elválik, kiből lesz hős és kiből gonosz.
7. Isten világa úgy van megteremtve, hogy a legtöbb dolog magában hordozza a következményét, vagy más szemszögből nézve a jutalmát, illetve büntetését. Így például azok a gesztusok és jó cselekedetek, amelyeket nem valamilyen hátsó szándékból teszünk, megbecsülést és végső soron szeretetet gerjesztenek, míg a bûn, bármilyen díszben érkezik is, bizalmatlanságot és távolságtartást szül.
8. Az ember - tudnivaló - nem boldogságra született. Edmonde Charles-Roux
9. A hatodik napon Isten megteremtette az embert a saját képmására. Most nekünk kell hát választanunk a helyes és a helytelen, a jó és rossz között. Megadatott nekünk a döntés képessége, amely tetteinket irányítja. De mitől választják némelyek az önzetlenséget, hogy egy nagy célnak szenteljék magukat, míg mások csak a saját érdekeiket nézve, bezárkóznak szûkebb világukba? Van, aki csak szeret, akár viszonzatlanul is, míg másokat a rettegés és az árulás hajt. Vannak, akik döntéseiket Isten nemlétének sötét bizonyítékának hiszik, míg mások követik az ösvényt a nemes cél felé. De végül kiderül, hogy a jó vagy a rossz, a helyes vagy a helytelen, amit választunk, nem is belőlünk fakad, hanem pusztán a világegyetem hatalmas tréfája. Az igazi adomány, amit Isten ránk hagyott.
10. - Mit gondolt Isten, amikor nőket teremtett? - Jóvá akarta tenni, hogy megteremtett minket. Hiszen a legtöbbünk büdös, szőrös barom, fél lábbal a barlangból. A nőkkel Isten túltett önmagán. Az összes teremtménye közül van-e a nőknél tökéletesebb? A nyakuk hajlata, a derekuk íve, a bőrük lágysága, keblek százféle formában és méretben.