Ugrás a tartalomra
Mindnyájan olyanok vagyunk, mint a parányi májsejt, amely elvándorolt a helyéről. A parányi májsejt kereket old és vándorol mindenféle szövevényeken át. Elérkezik az agyhoz, és azt mondja: "Ez igen kellemes, magasan fekvő hely, jó itt a levegő", de a szomszédai ráförmednek: "Eredj innen, nem vagy idevaló!", és kitaszítják a parányi sejtet; az pedig vándorol tovább a tüdőhöz, de ott ugyanarra a sorsra jut, mint az imént. Azt mondja: "Nagyon gonosz a világ, senki sem ért meg engem." Ha magát megértené, akkor tudná, hogy nem ott a helye!
Kapcsolódó idézetek
-
Fura dolog az agy. Erről a helyről ered minden, de senki nem képes behatolni a másikéba. Ezért van az, hogy kommunikálni kell. Az állatokkal nagyon egyszerû nyelvet használunk. Ilyeneket, hogy: "ül", "marad", "nem". De egymás közt bonyolultabb a helyzet. Nem mindig azt mondjuk, amit akarunk, és van, amikor zavaros üzeneteket kell megértenünk. Vagy elölről kezdeni. De bármennyire nehéz, és bármilyen sok a félreértés, az a kötelességünk, hogy tisztázzuk a dolgot. Mert hiszen mi tanítjuk az embereket, hogy bánjanak velünk. Ami azt jelenti, hogy a kommunikáció felelőssége nem a többiek vállán nyugszik. Hanem a miénken.
-
Én a fejemben élek, nem a világban. De kérdem én: nem mind a fejünkben élünk? Hol máshol létezhetnénk? Az agyunk az univerzum.
Kate DiCamillo
-
Az agy esendő. Hiába lakozik benne az öntudatunk, és minden tapasztalatunkat ő irányítja, e rendkívül fontos feladatok ellenére meglepően zavaros és rendszertelen a mûködése. Elég csak ránéznünk, hogy belássuk, valójában milyen nevetséges is az agy. A formája egy mutáns dióbélre, vagy még inkább a lovecrafti rémvilágból előbújt rumos zselére, esetleg egy leharcolt bokszkesztyûre hasonlít. Persze tagadhatatlanul megkapó, de azért közel sem tökéletes. Tökéletlenségei pedig mindenre hatással vannak, amit az emberek tesznek, mondanak vagy éreznek.
-
Nekem valami bajom van? Mind megkérdezzük magunktól, tûnődve, hogy miért nem nézünk ki, viselkedünk, érzünk úgy, mint mások? Mindegyikünk agya ugyanabból áll (...), és mégis: nincs két egyforma agy. Tehát az, hogy mások vagyunk, hogy egyediek vagyunk, az az emberi mivoltunk legalapvetőbb iskolája.
-
Az elme sok részből áll; egyeseket az erény, másokat az ész vezet, megint mások elég okosak ahhoz, hogy legyőzzék azokat, amelyeket sem ez, sem az. Egyik énünk becsaphatja a másikat, de alkalmanként egy harmadik énünk meglátja az igazságot.
Steven Pinker
-
A rosszkedv, az öröm, a bizonytalanság, a jó közérzet vagy az aggodalom nem kizárólag csak a koponyánkból érkezik. Emberek vagyunk, karral és lábbal, nemi szervekkel, szívvel, tüdővel és belekkel. Tudományunk fejközpontúsága sokáig vakká tett minket arra, hogy az énünk több, mint az agyunk.
-
Nem úgy történik minden, ahogy mi szeretnénk. Hiába akarunk eljutni valahová, hiába akarunk túlélni, ha a mindenség másként akarja. Elfuthatunk, de nem menekülhetünk.
-
Mindig mindenki úton van valamerre (...). Egyike az ember számtalan fárasztó és értelmetlen tevékenységeinek. Ha gyökereink volnának, mint a fáknak, korántsem lenne annyi lehetőségünk, hogy pokollá tegyük egymás életét. Vagy hogy szeressük egymást.
-
A Világ nem körülöttünk forog. Nem értünk van minden. Van, hogy nem azt kapjuk, amire számítunk. Ha ezen megsértődik valaki, akkor valami nagyon nincs rendben vele.
Vámos Robi
-
Az emberek folyton utaznak, egyik helyről a másikra, azzal az elvárással, hogy ha a fene fenét eszik, akkor is jól fogják ott magukat érezni, csak amiatt, hogy egy másik helyén vannak a Földnek; ahelyett, hogy a saját belső tájaikat járnák be, aminél izgalmasabb és érdekesebb utazás nincs a világon. Kívül keresik azokat az élményeket, amikre csak belül találhatnának. Nincs szükségem arra, hogy máshová menjek, ha jól akarom magam érezni. Nem vonz egyetlen gyönyörû épület sem, ha melletted lehetek. Magamon kívül csak egy érdekesebb felfedeznivalót tudok: téged.
Ara Rauch