Mivel az internet korában mindannyian egyszemélyes kiadókká váltunk, magánemberként is felelősséggel tartozunk a köz valóságérzékelése iránt. Ha komolyan vesszük a tények keresését, mindannyian egy kis forradalmat vívhatunk az internet segítségével.

Kapcsolódó idézetek

1. Az internet az elmúlt évtizedek legnagyobb találmánya, a valódi sajtószabadság és demokrácia egyetlen garantált helyszíne, a fogyasztó által alakított médiatartalmak fellegvára. Hasznos, jó, izgalmas, mi lenne velünk nélküle. De vajon tényleg annyira természetes dologként kell kezelnünk a durva támadásokat? Egy közszereplőnek valóban mindent el kell viselnie? Azt hiszem, nem. Félreértés ne essék, a kritika, mint olyan, nem zavar. Sőt kifejezetten jól jön akkor, amikor a gyarló ember túlságosan el van foglalva magával. Léleképítő érzés néha szembesülni azzal, hogy az, amit létrehozok, legyen írott vagy beszélt szöveg, hatással van az emberekre. Megmozgatja, válaszra sarkallja őket, reakciót vált ki belőlük. Fontos pillanat ez egy tartalom-előállító iparos életében, mert szembesíti a felelősségével. A nettó gonoszság, az aktív hazudozás, a szándékos mocskolódás viszont nem esik ugyanebbe a kategóriába. Mert attól, hogy az ember nyilvános szakmát választott, még ember marad. Úgy is, mint mindenki mással egyenrangú élőlény. D. Tóth Kriszta
2. Szeretnénk tudni, hogy mi történik az ismerőseinkkel, barátainkkal, családtagjainkkal, ehelyett értelmetlen ostobaságokat, mesterséges intelligencia által generált szemetet és orbitális mennyiségû reklámot kapunk. Az internet valamikor a szabadság, a haladás, a végtelen lehetőségek szinonimája volt, mára azonban az emberek állandó megfigyelését, személyiségük áruba bocsátását és ipari szintû manipulációt jelent. Ahelyett, hogy a hatalom nélküliek kezébe adott volna hatalmat, épphogy a hatalmasok általi elnyomásunk és elhülyítésünk eszköze lett.
3. A média valamilyen szinten mindenkinek beszivárog az életébe. Úgy gondolom, hogy minél inkább városban él az ember, annál inkább kap belőle. A lényeg csak az, hogy ne fogadjunk el mindent úgy, ahogy egy adott forrásból kapjuk. Szerencsére az internet teli van lehetőségekkel, ha valamit megkérdőjelezünk, akkor ott utánaolvashatunk. Felméri Péter
4. Elképesztően felgyorsult az információ előállításának és terjedésének sebessége, különösen az internet és a web kiterjedésével. Ha a tudást nem pusztán információnak, hanem ennél többnek, valódi, hasznos tudásnak gondoljuk, akkor persze a gyorsulás már kevésbé szembetûnő és egyértelmû. Tudást szerezni, s még inkább egy adott terület "tudásanyagát" fejleszteni csak kitartó, hosszas munkával lehet. De nagyon fontos, hogy a következő generáció számára meg tudjuk mondani, hogy az elképesztő választékból melyik cikket, illetve könyvet érdemes elolvasni, s melyiket nem. Így az internet korában még fontosabbnak tartom a személyes kapcsolatokat, azt, hogy ezt az információt beszélgetés közben adjuk át egymásnak.
5. A televízió, az internet, sőt a legtöbb technikai vívmány azért jött létre, hogy a mi életünk jobb legyen. Addig a pillanatig, amíg mi használjuk ezt a technikai vívmányt, semmi baj nincsen. Csakhogy lusták, bunkók, egyre primitívebbek és egyre inkább manipulálhatók vagyunk. Nagyon félünk attól, hogy felelősséget vállaljunk bármiért. A technikai vívmányok túlnőnek rajtunk, ők kezdenek használni minket. Az, hogy az internet rányomja a bélyegét az életünkre, az nem csak az internet hibája. Az a te és az én felelősségem is. Mi döntjük el, hogyan használjuk. Alföldi Róbert
6. Mind azt mondjuk, hogy utáljuk a hülyeséget. A kérdés az, hogy hajlandó vagy-e személyes áldozatot hozni azért, hogy mindezt megváltoztasd. Nem úgy értem, hogy ne internetezz. Úgy értem, hogy változtasd meg, mire kattintasz, mivel a kattintás egy nyilvános cselekedet. Már nem az a helyzet, hogy néhány erős elit szabályozza az egész médiát, és mi csak passzív befogadók maradunk. Egyre inkább mi vagyunk maga a média. (...) Minden, amit blogolunk, amit twittelünk, és bármi, amire kattintunk, az egy médiamegnyilvánulás. Mi vagyunk az új hírszerkesztők. Mi döntjük el, mi kapjon figyelmet, annak alapján, hogy mire fordítunk figyelmet. Így mûködik most a média.
7. Az internet sok gyerek számára az önmegvalósítás eszköze. Lehetővé teszi, hogy felfedezzék, kik is ők, és mivé akarnak válni, ez azonban csak akkor mûködik, ha megmarad magánjellegûnek és névtelennek, ahol lehet úgy hibázni, hogy közben senki sem figyel meg. Attól tartok, az én generációm volt az utolsó, amely élvezhette ezt a szabadságot. Edward Snowden
8. Olyan könnyû bízni az emberekben. Azt hinni, hogy a világ megváltozhat egyetlen éjszaka alatt. Tüntetünk a merényletek után, pénzt gyûjtünk, ha lesújt a katasztrófa, kitesszük a szívünket az internetre. De minden lépés után majdnem ugyanolyan nagyot lépünk vissza. A változások olyan lassan következnek be, hogy alig észrevehető, mikor tényleg megtörténnek. Fredrik Backman
9. Amikor mindenki hazudik, az, hogy igazat mondunk, nem csupán lázadás, hanem igazi forradalom. Szóval jól gondold meg, kimondod-e, mert az igazság fegyver.
10. Gyerekkorunkban szinte mindannyian, akik itt vagyunk, (...) azt hittük, hogy az igazság automatikusan felülkerekedik. Hogy az erény elnyeri jutalmát. Hogy a jó győzedelmeskedik a rossz felett. De fokozatosan rá kell döbbennünk, hogy ez nem így van. (...) Az embereknek önmaguknak kell kikényszeríteniük az igazságot, és ez nem könnyû. Mert a hatalomra gyakran veszélyes lehet az igazság, és gyakran nagy kockázatot kell vállalni a hatalom elleni harcban.