Ugrás a tartalomra
Mosolyod, mint a tavaszi levegő
Hangod lágy, mint a nyári zápor
És én nem tudok versengeni veled.
Kapcsolódó idézetek
-
Olyanok is vagytok, akár az évszakok, és bár a télben megtagadjátok a tavaszt, a bennetek szunnyadó tavasz mosolyog szendergésében, és nem szenved sérelmet.
Kahlil Gibran
-
Oh nincsenek, minők az én lelkemben,
A tengeren oly viharok,
És mégis lásd, én közeledben
Oly megadó, csöndes, szelid vagyok.
Tóth Kálmán
-
Nem számít, ha rossz a napod,
Gyógyító erejû lesz mosolyod.
Koszorúként öleli körbe ajkad,
S így arcod többé meg nem fagyhat.
-
Szeretem, ahogy megcsillan a hajad a fényben, szeretem, ahogy mosolyogsz, amikor épp nem bujkálsz, vagy nem pózolsz senkinek. Szeretem a nevetésed, szeretem, ahogy megtelik csobogó bánattal a hangod, mint a nyári eső. (...) Szeretem a szemeidet, a boldogtalanságodat. Szeretlek.
Laurell Kaye Hamilton
-
Fülelve
lesem, ahogy az ablakon
pattog a zápor, csepp a cseppre.
S te rám mosolyogsz biztatón.
-
A hangod visszhangzik a fejemben, mintha mellettem lennél, arcodon gyermeki csodálat ragyog. Rám mosolyogsz, szemed csupa nevetés; az elmém tudja, hogy ez csak káprázat, nem vagy itt, de a szívem egyszerre dalol örömében és meghasad; legalább szerethettelek.
Sigrídur Hagalín Björnsdóttir
-
Lágy vagy és idegen,
Hozzám repülsz a széllel,
Álom terem a szemeden,
Ha mellettem alszol el.
Ákos
-
Mosolyod ha rám ragyog,
Szívemet kitárhatom,
Hisz minden szó elér.
És a bánat messze száll,
Ha ölelésed rám talál
És megcsillan a remény.
Pál Dénes
-
A hangod akkor legszebb
ha kerete a csöndnek,
a hajad akkor legszebb
ha cseléde a napsugárnak,
az arcod akkor legszebb
ha emlékszem rája sírva,
a sorsod akkor legszebb
ha elszáll mint az ének.
Weöres Sándor
-
Ah nem tudlak elkerûlni,
Mert szivemben vagy;
S szép, mint hajnal szép világa,
De - kegyetlen vagy.
Vörösmarty Mihály