Most, mikor túlesett már az első meglepetésen, egyszerre elfáradt. Az ember egy életen át készül valamire. Először megsértődik. Aztán bosszút akar. Aztán vár.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember egy-egy vereség után bosszankodik, aztán hétfőn újult erővel, ugyanazzal az elánnal veti bele magát a feladatok tengerébe.
2. Vártam. Türelmetlenül, de mindig készen arra, hogy valamit csináljak. És tudod, mit kezdek észrevenni magamon? Hogy már nem is vagyok olyan nagyon készen. Csomó energiám elment egyszerûen csak arra, hogy fenntartsam ezt a várakozási állapotot.
3. Az egyik napon az ember felvállalja, hogy megcsinál ezt vagy azt, aztán egyszer csak azon veszi észre magát, hogy évek teltek el, és már elvárják tőle, amit felajánlott.
4. Az ember egész életében csak várakozik. Várja, hogy megszülessen, aztán várja, hogy meghaljon. Sorban áll, és vár, hogy vécépapírt vehessen. Sorban áll a bankban, és várja, hogy megkapja a pénzét. Ha pedig nincs pénze, még hosszabb sorokban vár, csak nem a bankban. Várja, hogy alhasson, és várja, hogy felébredjen. Várja, hogy megházasodhasson, aztán várja, hogy elválhasson. Várja, hogy essen az eső, aztán meg hogy elálljon. Várja, hogy ehessen, aztán hogy ehessen újra. Várja, hogy sorra kerüljön egy csapat őrült közt, s közben azon tûnődik, vajon ő is megőrült-e. Charles Bukowski
5. Érdekes dolog a bosszú. Az első pillanatban eufóriát okoz, aztán hirtelen szomorúságot. Vagy ürességet. R. Kelényi Angelika
6. Amikor az ember elveszíti a reményt, néha elveszíti az emberségét is. Az elkeseredett emberek elszánt dolgokra képesek, a váratlan tragédia megtestesüléseivé válnak.
7. Az ember nem lehet egyszerre dühös és sértődött: a harag azonnal kifejeződik, míg a sértődöttség bosszúvágyként hosszú ideig munkál. Jan-Werner Müller
8. Az ember először azt mondja, hát jó, messze nem tökéletes, de elmegy, aztán meg hozzászokik. És egy napon arra ébred, nem is érti, hogyan romlott így el minden. Patrick Ness
9. De ki kérdez, választ várjon, Ha nem is kell már a válasz. Választ várok S ez a várás úgy elfáraszt. Ady Endre
10. Az ember gonosz és bosszúálló lény. Igenis beleköp abba az immár üres tányérba, amiből tegnap még jóízûen vacsorázott. Újra vágyik a nagyszerû ízekre. S ez a vágy a ragaszkodás! Popper Péter