Az ember gonosz és bosszúálló lény. Igenis beleköp abba az immár üres tányérba, amiből tegnap még jóízûen vacsorázott. Újra vágyik a nagyszerû ízekre. S ez a vágy a ragaszkodás!

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember ragaszkodik az ellenségeihez, akik minden este ugyanazzal a gonosz, fagyos, kaján tekintettel fogadják, ragaszkodik a falhoz, amelyről mindig törvényszerûen visszapattan, ragaszkodik az idegenség légköréhez, amelyben jobban önmagára eszmél, mint barátok között, ragaszkodik az őserdőhöz, amelyben eltéved. Hevesi András
2. Most, mikor túlesett már az első meglepetésen, egyszerre elfáradt. Az ember egy életen át készül valamire. Először megsértődik. Aztán bosszút akar. Aztán vár. Márai Sándor
3. Az ember, amióta ember, attól ember, hogy belemar a másik emberbe, rátapos és elnyomja, Istene a pénz, az arany, a hatalom, természete a gonoszság, a kapzsiság, az önzés. Cserna-Szabó András
4. Az ember az iránt vágyakozik, akinek tartotta magát, a fiatalkorába vágyik vissza, mikor még azt hitte, egyszerû az élet. Fredrik Backman
5. Az ember gyanakvó és féltékeny lény. Ha valaki olyannal találkozik, aki jobb nála, akkor megpróbál abban hibákat találni.
6. Az ember, miután hozzászokott a jóhoz, hibát kezd találni benne, és többre vágyik.
7. A vágy pokoli dolgokat tud mûvelni az ember memóriájával. És erkölcseivel. És a józan paraszti eszével.
8. Az ember egy-egy vereség után bosszankodik, aztán hétfőn újult erővel, ugyanazzal az elánnal veti bele magát a feladatok tengerébe.
9. Az ember mániákusan, veszendően, a pokol és a halál határán vágyódik valaki után; keresi, kergeti, hiába, és az élete elsorvad a nosztalgiában. Szerb Antal
10. A bosszú olyan cselekedet, amelyet valaki azért akar elkövetni, mert tehetetlen; ám mihelyt a gyengeség érzése megszûnik, a bosszúvágy is elmúlik. George Orwell