Nagyon sok dolog, amit csinálunk, természetes módon csak akkor válik bonyolulttá, amikor intellektuális tárgyat akarunk csinálni belőle. Előfordulhat, hogy olyan sokat tudunk valamiről, hogy teljességgel tudatlanok leszünk.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos. Richard Feynman
2. A valóság sokkal bonyolultabb, mint amennyit képesek vagyunk felfogni belőle. Nyilvánvaló, hogy számtalan olyan dolog létezik, amit nem vagyunk képesek felfogni, amiről nem is tudunk, éppen azért, mert semmit sem érzékelünk belőle. Dolgok, amelyek tudatunktól, illetve tudatlanságunktól függetlenül léteznek. Ladislav Fuks
3. Amit megértünk, az már egyszerû. Aztán valaki hozzávesz az eddigi ismeretekhez egy újonnan megismert jelenséget, és ezzel a dolgok bonyolulttá válnak. Majd, ha valaki beilleszti a rendszerbe az új jelenséget, minden ismét egyszerûvé válik. Teller Ede
4. Mindenre van nyilvánvaló válasz. Csak azért tesszük a dolgokat sokszor bonyolulttá vagy lehetetlenné, mert néha nem az a válasz, amit hallani vagy látni akarunk.
5. Többet tudunk arról, hogy mit nem tudunk, mint amit tudunk. Minél többet tudunk meg az agyról, annál bonyolultabbnak tûnik. Richard David Precht
6. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
7. Amikor a tudós nem ismeri a választ a kérdésére, akkor tudatlan. Ha már megsejti, hogy mi lehet az eredmény, olyankor bizonytalan. És amikor már teljesen, sőt fenemód biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor is van benne némi kétely. Richard Feynman
8. Egyes dolgokat sohasem "ismerhetünk" meg biztosan és teljes pontossággal. Tudásunk nagy része mindig bizonytalanságnak lesz alárendelve. Csak valószínûségeket ismerhetünk meg. Richard Feynman
9. Az ismeretek csak abban az esetben válnak az ember tudásává, ha képesek vagyunk a konkrét ismeretekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, problémákat megfogalmazni, és ezekre a saját erőnkből többé-kevésbé megfelelő választ adni. Ehhez szellemi élénkségre, megfelelő erőfeszítésre van szükség. Lénárd Ferenc
10. A legbonyolultabb dolgot is elmagyarázhatjuk egy nehéz felfogásúnak, ha még nem alkotott semmilyen fogalmat róla, de a legegyszerûbb fogalmat sem tudjuk érthetővé tenni a legintelligensebb embernek sem, ha csökönyösen meg van róla győződve, hogy már mindent tud róla. Lev Tolsztoj