Napjainkban a magas színvonalú oktatás ellenére is gyakran hiányzik az emberi érettség, ami annak köszönhető, hogy a szórakozás kultúrájában élünk. Folyamatosan fogva tartanak minket a vágyak, az érzékszervi benyomások, és ezernyi lényegtelen dolgot csinálunk. Ez a tudat szétszórtságához vezet, amely így ritkán tapasztal jelentőségteljes időszakokat.

Kapcsolódó idézetek

1. A mai ember élménytársadalomban él (...). Az élménykereséssel a lakosság szélesebb rétegeinek életében is érvényesülnek olyan mechanizmusok, amelyek azelőtt hagyományosan inkább a sok szabadidővel rendelkező leisure class kiváltságaihoz tartoztak: az emberek valami átlagon felettire vágynak, tüntetően fogyasztanak (...), és olyan szórakozásokat keresnek, amelyekben van valami társadalmilag haszontalan és egyéni.
2. Elemi szükségünk van a kultúrára. Élelem nélkül eltengődünk, pár órás alvásokkal is meglepően sokáig lehet bírni, de csak egy darabig. A kultúrával is ez a helyzet. A hiányérzetek előbb vagy utóbb összesûrûsödnek.
3. Az emberi faj tudathasadásos életet él. Mi vagyunk az egyetlen állatfaj, amely saját környezetéből furcsán kilógva kényelmetlenül érzi magát. Lehetséges, hogy ez sajátos kettős természetünknek köszönhető, lévén egyszerre biológiai és kulturális lények. A biológiai evolúció termékei vagyunk, ennek a lassú, természetes, az egyedek differenciális szaporodásával haladó folyamatnak, amelynek eredménye a populáció génállományának fokozatos kicserélődése. Ugyanakkor a kulturális evolúció is hat ránk, ezt pedig az események igen gyors, esetenként az emberi élet időtartamán belüli előrehaladása jellemzi. Bizonyos értelemben mindannyian állandó utazók vagyunk, egyik lábunkat biológiai evolúciós múltunkban vetjük meg, a másikkal óvatosan egyensúlyozunk tomboló kulturális jelenünkben. Talán az emberi élet ezen alapvető ellentmondása rejlik mai problémáink hátterében. David P. Barash
4. Még a gazdag, szabad és fejlett oktatási rendszerrel rendelkező országokban is, ahol pedig a lehetőségek adottak, az emberek jobbára éretlen dolgokat tartanak fontosnak. Kevesen próbálnak valami abszolút dolgot keresni; a legjobb befektetésnek általában az számít, ha valaki hatéves korától húsz évet tölt el különféle iskolákban és egyetemeken. Sajnos azonban ez nem garantálja a boldogságot, és a síron túl még csak az sem segít, ha a rákövetkező harminc-negyven évben több pénzt keresünk. Csupán a legértelmesebb emberek elenyésző hányada talál rá a legerősebb és egyedüli tartós beteljesedésre, ami már kezdet nélküli idők óta jelen van minden lényben: a tudat megtapasztalására. Ha tudatosan használjuk ezeket a feltételeket, hogy olyan értékekre leljünk, melyek értelmet adnak az öregség, a betegség, a halál és az újraszületés során, akkor életünk értékessé válik. Ole Nydahl
5. A kisszerû örömök, az alantas élvezet rabolja el az ember idejét és figyelmét. A magasabb rendû célokat, mint az igazi szeretet és a szellemi kapcsolat ember és Isten között, kiûzi az életünkből a mindennapok sok apró-cseprő baja. Philippa Gregory
6. Nagyon sokan céltalanul éljük az életünket - sodródunk az árral. Az elégedettség viszont csak akkor adatik meg, ha tudatosan élünk. Simon Sinek
7. Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerûhöz, a zavaroshoz és a vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a mûveletlenséghez. Mert a mûveltség annyi, mint igazságnak - minden dolog igaz ismeretének - feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A mûveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Márai Sándor
8. Amennyire szeretünk úgy gondolni magunkra, mint merész és eredeti életet élő emberre, legalább annyira hajlamosak vagyunk egészen fiatalon lemondani a kaland élvezetéről, amint alkalmazkodunk kultúránk gondolkodásra, érzésre és cselekvésre irányuló elvárásaihoz. Egy kulturális rémálomban nevelkedtünk, amely a bátorság helyett az egykedvûséget, eredetiség helyett pedig a behódolást támogatja. Alberto Villoldo
9. A gondolkodást nélkülöző érzelmi élet lassanként elveszíti minden kapcsolatát a világgal is. A teljességre törekvő ember a világ megismerése mellett érzésvilága kifejlesztésére és kimûvelésére is súlyt helyez. Az érzés éppen az az eszközünk, amely által a fogalmak konkrét életet kapnak. Rudolf Steiner
10. Az ember kényszeres vágyat érez arra, hogy megismerje a körülötte lévő világot és annak összefüggéseit, rendet rakjon a káoszban - vagy legalábbis fenntartsa magában annak illúzióját, hogy érti a világ mûködését. Ugyanis erre van szükségünk ahhoz, hogy magabiztosan mozogjunk a világban, és úgy érezzük, irányítjuk a saját életünket. Krekó Péter