Ne szánj, könnyeid el ne sírd, ne marasztald a lelkemet; élőhalottként vert e szív, gyász nélkül múljon el e test.

Kapcsolódó idézetek

1. Ne siránkozz. De ne is örülj. Ne hallgass. Ám ne is kiáltozz. Ne áldj senkit. És ne is átkozz. Ne könyörögj. Ám ne is könyörülj. Simonyi Imre
2. Ne sírj befelé, mert azok a könnyeid méreggé válnak! Ne sajnálgasd, ne gyûlöld magad! Ne pocsékold nagy erődet, azt másra kéne fordítanod! Vavyan Fable
3. S ne félj te sem, ne fuss előlem, Inkább csittítsd a szenvedést, Csukott szemmel szoríts magadhoz, Szoríts merészen, mint a kést. Pilinszky János
4. Azok a könnyek sohase fájnak, Melyeket ejtünk; A siratástól, könyhullatástól Tisztul a lelkünk. Makai Emil
5. Ó, te szív, te ûzhetetlen gondok által meggyötört, légy erős hát és a rosszal szembevetve melledet álld a harcot, tartva hûn a baj között is elveid, rendületlen; s más szemének győztesen se légy kevély, ám legyőzve, könnyeket titkon se hullass, csüggedőn, hanem - örömnek és keservnek - jóban-rosszban egyaránt - vess határt, s fogadd el hát az emberélet ritmusát.
6. Ne gyászolj! (...) Felejts el engem addig a határig, amíg már nem zavar a rám való emlékezés. Egészen ne! Az fájna! De legyek én körötted valami szelíd és nem bántó emlék, olyan, akire jólesik gondolni, de már nem könnyeztet meg. Ne úgy jussak az eszedbe, hogy belerándulj a fájdalomba, hanem úgy, hogy elmosolyodj. Szabó Magda
7. Síromnál ne hullass könnyeket, nem én fekszem itt, nem haltam meg. Én vagyok a hûs nyári szellő, csillogó hó, folyóparton a kő. Ne gyászolj, töröld le könnyedet, nem haltam meg, e sír engem el nem temet.
8. Halott vagyok miattad, s mit se bánod; látod, hogy sorvadok, s nem szánsz miatta; a szerelem bensőmet fölkavarja, s mind keményebbé válsz, gyötör hiányod.
9. Sírj, ha szomorú vagy. Ha nincs több könny, az élet majd megy tovább.
10. Ne méricskéld, ne latold magadat. Ölj öledbe, ha kellek. Vagy fölkél s falhoz veti a harag, mint a részeg a poharat, e szesztelen szerelmet. József Attila