Négy éve még, november tetején így, a madárlátta lány karolta nyakam, aki asszonyom ma és dolgos, gondlátta szeretőm már.

Kapcsolódó idézetek

1. Gyönyörû a Hold! Bárcsak itt lehetne most házsártos nejem. Kobajasi Issza
2. Négy év már egy viszony. És már magát a "viszony" szót is borzalmasnak találom. Olyan, mint a "szerető": ronda. Anna Gavalda
3. Vállaimra hullt az Élet milljóm gondja, átka; Kikacagott, mert szerettem, egy csodaszép leányka.
4. Ablakomban a szeptemberi, bolyhos telihold: a darazsak hazatértek, a telihold hazatér, nyüszítesz, otthontalanságom. Tornai József
5. Hó hidegébe takarózva vendégül jött hozzám a bánat.
6. Nem tudok úgy beléd bújni, hogy ne hiányozzál még. Nem tudlak olyan szorosan magamhoz húzni, hogy ne hiányozzál még. Vágyódom rád, s néha azzal áltatom magam, hogy mint egy madárkát elfogtalak, a markomba szorítalak, végre az enyém vagy, de közben azért ott lappang bennem az aggodalom: elszállsz. Müller Péter
7. Ha maga elé nyújtaná a karját az asztal fölött, és ha én is kinyújtanám a karom, elérné a kezem a kezét, a keze az én kezemet. (...) Beszûkült, mintha hurok szorulna rá, szinte bedagadt egyszerre a torkom. Szeretem ezt a lányt, fulladtan, kötözötten, megbabonázottan szeretem. Szilvási Lajos
8. Újév napja van - kezeslábasomon a tavalyi kert sara.
9. Múltad megkísért. Pálnagy László
10. Akik már hosszú ideje házasok, idővel egyetlen négykarú, négylábú és négyszemû formátlan alakká válnak. (...) Mindent tudnak egymásról. Kitöltik egymás gondolatait, és halálra untatnak mindenki mást. Katarina Mazetti