Ugrás a tartalomra
Néha egy végtag elvesztéséhez hasonlítják valakinek az elvesztését... "Ó, mintha elvesztettem volna a jobb karomat", mondják. De egyáltalán nem olyan. A kar vagy láb nélküli élettel meg lehet birkózni. De egy gyermek elvesztését nem lehet feldolgozni, soha nem lesz könnyebb.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha valaki elveszti az egyik lábát vagy szemét, felfogja, hogy elvesztett egy lábat vagy egy szemet. De ha valaki a saját énjét - tehát önmagát - veszti el, azt nem tudja felfogni, hiszen aki felfoghatná, nincs többé.
Oliver Sacks
-
Én tudom, milyen elveszíteni egy szülőt, akit szerettél, és aki szeretett téged. Tudom, hogy ez kettéosztja az életedet: "előtte" és "utána". Bármennyi idő telt el azóta, bármilyenek is voltak a körülmények, a gyerekben örökké megmarad a fájdalom.
Nora Roberts
-
Szinte mindenkit ért már valamilyen szörnyû veszteség. Néha több is, mint egy. Sokan veszítették el legkedvesebb szeretteiket, de nézd csak, megbirkóznak vele. Egyik lábukat teszik a másik elé. Néhányan még mosolyognak is. Meg lehet ezt csinálni.
-
A betegek különbözőek. Vannak köztük könnyû és nehéz esetek. (...) De kinek volt könnyû eset? (...) Az orvosnak, aki ép, erős, egészséges, s aki a mûtét után is egészséges marad. De annak, akinek lábát kell adnia az életéért, mindig nehéz az elhatározás. Egyik sem lehet biztos benne, mi könnyebb: elpusztulni vagy rokkantan élni tovább.
-
Nagyon különbözőek vagyunk, és mindenki másképp viseli azt a zsákot, amit kap az élettől. Nem minden fogyatékosnak könnyû megbirkóznia a saját adottságaival, ahogy szemmel láthatóan ép embereknek sem könnyû megbirkózni a saját életükkel.
-
Lehet az ember vak, süket, hiányozhat akárhány végtagja vagy lábujja, de akinek az érzelmei hiányoznak, az bizonyos értelemben nem is ember.
Ruby Wax
-
Hogy bízhatná rá a temetést erre az emberre, aki ilyen gondatlanul bánik a szavakkal? Hiszen "veszteségről" beszélni ilyenkor nevetséges: elveszíteni a cipőjét szokta az ember, meg a kulcscsomóját. Egy gyermek halála nem veszteség, hanem katasztrófa, pusztulás, pokol.
Jodi Lynn Picoult
-
Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit, ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj.
Laurell Kaye Hamilton
-
Tudod, az életben nem csak szép dolgok vannak, látod, a csapat sem mindig nyer, hanem előfordul, hogy néha kikap. Tehát az öröm és a fájdalom sokszor együtt jár, és mindkettővel tudni kell jól bánni.
Csernus Imre
-
Sajnálom, hogy megfosztottak az új élet alkotásának képességétől. Az alkotás öröme nekem mindig erőt ad, ezért nagy fájdalommal tölt el a gondolat, hogy te soha nem fogsz a karodban tartani egy gyermeket, aki hús a húsodból, és vér a véredből. Hogy soha nem fog a saját szemed visszanézni rád egy másik arcból, hogy soha nem fognak valakiben összekeveredni a te és általad szeretett férfinak a tulajdonságai.
J. R. Ward