Ugrás a tartalomra
Néha fáradtak vagyunk és elkeseredettek, szerencsére, sohasem egy időben, s így egyik a másikat mindig vigasztalni tudja. Persze, ez kitartásunk igazi kulcsa; munka és kevés pénz csak mellébeszélés, régen összeroppantunk volna már, hogyha nem szeretnénk annyira egymást, ha nem várna otthon, a négy falunk közt, egy más, magunk-teremtette világ, s ha nem éreznénk magunkat olyan jól ebben a világban, hogy a kedvéért türelemmel és mosolyogva elviseljük még a kinti, némileg kedélytelenebb világot is. Azt hiszem, itt nyerjük meg a versenyt azokkal szemben, akiknek ezek a fordulatos évek több sikert, rangot és pénzt juttattak.
Kapcsolódó idézetek
-
A győzelemhez vezető út gyakran sorozatos vereségekkel van tele. Fájdalom és gondok nélkül teljesítményünknek nem lenne igazi értéke! Ha nem került semmibe, semmit sem ér. A siker eléréséhez elkerülhetetlen, hogy megtanuljuk legyőzni a nehézségeket és kudarcokat. A kulcs a kitartás.
-
Szerencsésnek tekinthetjük magunkat, hogy itt és most élünk. Nem az ötleteink hiánya miatt akadtunk el, hanem azért, mert nem valósítjuk meg őket. Egy olyan korban, amikor többre vagyunk képesek, mint korábban bármikor, azzal traktáljuk egymást, hogy mit nem lehet megcsinálni. Ez nevetséges. Talán kevesebbet kellene búslakodnunk, inkább nevessünk egy jót, emeljük fel a hátsónkat, veregessük meg egymás vállát, aztán lássunk neki, és élvezzük. Hiszen a problémákat úgy is megoldhatjuk, hogy közben remekül szórakozunk.
Frank Schätzing
-
Az a legnehezebb, hogy amikor az ember elért egy szintet, akkor is frissnek kell maradnia, mindennap. A világ rohanvást változik körülöttünk, hát nem? Tehát bármilyen nehéz is, a siker kulcsa csak az, hogy keblünkre öleljük az állandó változást, és haladjunk az idővel.
-
Az élet egyikünk számára sem könnyû, de nincs semmi baj, ha az embernek van kitartása, s főleg önbizalma. Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit bármi áron is el kell érnünk.
Marie Curie
-
A világ még várhat: mi lecsekkoljuk, érdemes-e élni, aztán ha igen, visszajövünk a világért, és megváltjuk azt is majd, persze. Türelem. Türelem, ami nekünk most még nincs, de lesz, ha eljön az ideje.
Kemény Zsófi
-
Bárcsak sosem lenne időnk megcsalni egymást! Bárcsak sosem venne erőt rajtunk az unalom, sem a hazugság, sem a kétségbeesés! Bárcsak soha ne alacsonyítana le a megszokás, lassan, komótosan, mint a boldog párokat! Bárcsak mindig lenne bátorságunk az újrakezdéshez!
-
Szerencse és Siker bennünk vannak. Kell, hogy tartsuk őket: erősen, mélyen. Mihelyt itt benn valami kezd lazulni, engedni, kifáradni, tüstént minden felszabadul körülöttünk, ellenáll, szembeszáll, kivonja magát befolyásunk alól... Akkor jön egyik a másik után, vereség vereségre következik, s az ember elkészül.
Thomas Mann
-
Azt hisszük, hogy erőszakolni kell mindent az évek során. Fogni, vinni, el nem engedni, összeszorított fogakkal gyûjteni, cipelni csak előre. Csak sokára ismerszik meg az élet nevû különös jelenség természete. Hogy az elengedés többet segít, mint a görcsös akarás, s hogy az elégedett embert kudarc nem éri.
Schäffer Erzsébet
-
Ne légy olyan kemény magaddal, ha azt érzed, egyre távolabb a cél, és még szinte semmit nem értél el abból, amit akartál! Hidd el, unalmas lenne az élet kihívások, fejlődés és célok nélkül. Légy türelmes, mert a végén minden értelmet nyer. Minden egyes tapasztalat, amit út közben szerzel, szükségszerû ahhoz, hogy oda érj majd, ahol lenned kell. Minden álmatlan éjszaka, minden tétova másodperc a jövőd szolgálja, és igen, a szíved sem véletlenül tört össze oly sokszor. A legfontosabb, hogy ne félj elrontani, ne félj elbukni, és ne félj egyetlen életben - ha kell -, százszor is megszületni. Mert semmi más dolgunk nincs, mint bízni önmagunkban, abban, hogy jöjjön ár vagy apály, a boldogság nem kiváltság. Neked is jár.
-
Kitartással lehet versenyt nyerni, igaz? Mindig ezt mondják. Kitartás.