Nehéz úgy szembenézni a félelmekkel, hogy valójában még azt sem tudjuk, mitől és mennyire is kell majd félnünk. És az információhiány okozta kis hézagokat a fantáziánk úgy tölti be pillanatok alatt, hogy észre sem vesszük.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha jobban odafigyelünk, rájöhetünk arra, hogy mennyit félünk feleslegesen. Ugyanis igen gyakran a képzeletünk áldozatai leszünk. A fantázia óriási jelentőségûvé tud növelni helyzeteket, félelmetes mumusokká fújja fel őket. Popper Péter
2. A szorongás egyenlő a félelem megszorozva a fantáziánkkal. És azért nehéz ellene harcolni, mert van egy megfoghatatlan eleme, és az maga a fantázia. Al Ghaoui Hesna
3. Az emberek képtelenek egy számukra merőben új elképzelést azonnal megérteni. A változástól való rettegés egyike a mélyen bennünk élő félelmeknek, ezért egy új elképzelést a régi nézetek közegébe kell ágyazni. Ez azzal jár, hogy az új nézeteket fel kell hígítani a múlt maradványaival. Semmiképpen sem örömteli feladat, de elengedhetetlen része az új nézetek elterjesztésének. Saul Alinsky
4. Semmi nem ijeszt meg annyira bárkit, mint az, amit nem ismer. Mert akkor a fantáziájára kell hagyatkoznia. Fredrik Backman
5. Amit nem ismerünk, amit újnak látunk, a nehézség álarcát ölti magára. Mivel valószínûleg képtelenek vagyunk arra, hogy megoldjuk, évekig ugyanazt minősítjük "nehéznek", ami pedig már régóta nem ismeretlen vagy új, csupán ismétlődő és félelmetes. A félelem és a rettegés, amit valami új előtt érzünk, nem segít, hogy felülkerekedjünk a nehézségen. Éppen ellenkezőleg, a nehézségeket akkor fogjuk legyőzni, ha a félelemnek egy szikrája sem marad bennünk.
6. Amíg nem merészkedünk ingoványos terepre, amíg nem próbáljuk ki, addig képtelenek leszünk felmérni, hol húzódnak a határaink, és elképzelni sem tudjuk, hogy azokat elérve hogyan viselkednénk, hogyan reagálnánk bizonyos helyzetekre. Gondolhatjuk azt, hogy mi hősiesen dacolnánk a fenyegető veszedelemmel, vagy meg lehetünk győződve arról, hogy gyáva nyuszi módjára, lapulva várnánk ki a veszély elmúltát. Ám bármit is képzelünk magunkról, egyáltalán nem biztos, hogy a valóságban is úgy cselekednénk. Mert amíg nem kerülünk először valós helyzetben túl a határainkon, addig csak képzelődhetünk arról, mit találnánk odaát. Amíg nem jutunk el erre a pontra, rengeteg tulajdonságunk is rejtve marad. Al Ghaoui Hesna
7. A félelem (...) óhatatlanul megtalálja a hézagot a valóságos és képzeletbeli dolgok közt.
8. A gondolatok és a félelmek bekövetkezhetnek, pusztán azért, mert hiszünk bennük. Ha problémákat képzelünk el, akkor ezek a félelmek tükröződnek a cselekedeteinken és ilyen esetben gyakran létre is hozzuk a problémákat. Adam J. Jackson
9. Amikor az ember előre retteg attól, hogy látni vagy hallani fog valamit, ritkán fordul elő, hogy végül ne sikerülne valóban látnia vagy hallania valamit. A félelem táplálta képzelet megalkotja saját képeit. Juliette Benzoni
10. A múlt emlékei váratlanul törnek az emberre. Nem lehet felkészülni a támadásaikra, nem tudjuk, hová ragadnak bennünket, csak abban reménykedhetünk, olyan helyre, ahová szívesen megyünk.