Ugrás a tartalomra
Nekem sokkal szimpatikusabb, amikor leülök egy bûnözővel beszélgetni, és én tudom, hogy bûnöző, tudjuk, hogy egy bûnözővel beszélget egy újságíró, ez ki is van akár mondva, és beszél a balhéiról vagy az ügyeiről. Bennem ez sokkal korrektebb ember benyomását kelti, mint az a politikus, akiről tudom, hogy bûnöző, ha nem is kapta el a hatóság, de ő játssza a politikust. Emberileg hozzám sokkal közelebb áll az, aki pacekba bûnöző.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy színész akkor tud hiteles lenni a szerepeiben, ha van köze a közvetítendő érzelmekhez. Félreértés ne essék, nem kell gyilkosnak lenni ahhoz, hogy egy ilyen szerepet eljátsszon az ember, de az indulattal vagy épp a dühvel valamiféle köszönő viszonyban kell lenni. Minden esetben igyekszem megkeresni a kapcsolatot és hiteles maradni. Minden szerepről úgy gondolkozom, mint különálló karakterről, melyek szándékai, motivációi még ha ismerősek is, nincs közük hozzám.
-
Amikor bosszút állunk azokon, akik szeretteinknek ártottak, a törvényes igazságot háttérbe szorítja az egyéni érdek. Egyszemélyes bírákká, esküdtszékké és végrehajtókká válunk, ami jóval nagyobb felelősséggel jár, ezért sokan meg is rogynak a súlya alatt. Míg mások csak a pillanatnyi elégtételt érzik. Az igazi bûnöző viszont megtalálja az egyensúlyt a józan ész és a szenvedély között, ahová a helyes út mindig a kényszer és a lehetőség egészséges elegye.
-
Sokkal egyszerûbb egy üzlet tulajdonosával tárgyalni, mint egy alkalmazottal, aki jövőre már valószínûleg nem is lesz a cégnél; ugyanígy jóval könnyebb egy zsarnok szavában bízni, mint egy törékeny, választott politikuséban.
Nassim Nicholas Taleb
-
Beszédünkben éppen az a jó, hogy pontos képet, látleletet ad a beszélő lelkületéről. Az a sok förtelem, amit egyes magánemberek egymásra vagy épp "közéleti kitûnőségek" a parlament nyilvánossága elé okádnak, véletlenül sem a nyelvet minősíti, hanem a használóit.
-
Nincs annál könnyebb, mint ítéletet mondani az emberekről. Nincs nehezebb, mint helyesen megítélni őket.
Hollós Korvin Lajos
-
Az emberi természetből adódik, hogy szeretünk arcokat párosítani a történetekhez, akár illenek hozzájuk, akár nem. Ahhoz a futballistához hasonlóan, aki a mérkőzés utolsó másodperceiben belövi vagy elhibázza a büntetőt, gyakran egyes személyek úgy dicsőülnek vagy szégyenülnek meg, hogy igazából csak apró mellékszereplői egy sokkal fontosabb történetnek. Egy ember egy adott, konkrét ügyben játszott központi szerepe végül fontosabbnak bizonyult, mint az olyan, valóban fontos kérdések, amelyek régebb óta érlelődnek, mint az őket megjelenítő konfliktus.
Garri Kaszparov
-
Énszerintem
aki jól beszél, de rosszul cselekszik,
még bûnösebb, mint más, mert azt reméli,
hogy sima szavakkal ügyesen elsimítja
a gonosztettet, és így
nem riad vissza semmitől.
Euripidész
-
Nem bízom az összegzésekben, az idő nagyvonalú kezelésében, a magabiztos elbeszélőkben, akik azt hiszik, képesek uralkodni elbeszélésük anyagán; úgy hiszem, aki azt állítja, hogy érti a történeteket, de ő maga nyilvánvalóan nyugodt, aki azt állítja, nyugodt körülmények között képes felidézni egykori érzelmeket, s úgy ír, az ostoba hazudozó. Megérteni annyi, mint remegni. Az emlékezőt magával kell ragadnia az újbóli átélésnek... Azt a szaktekintélyt csodálom, aki térdre hull az esemény előtt.
Harold Brodkey
-
Egy könnyû, kellemes hazugság hamarabb gyanússá válik, mint egy olyan történet, amelyet nem szívesen hallanak az emberek. Azt sokkal könnyebben elhiszik.
-
Természetesen a hibáját beismerő ember mindig szimpatikusabb, mint a makacs, konokul hazudozó.
Berkesi András