Nem alakíthatom személyiségemet úgy, mint az olvadt viaszt, csak akkor, ha véletlenül és kivételesen viaszembernek születek, ám ez esetben nem csak kiváltságom, hanem végzetem is lenne a viaszjelleg. S miért szorulnék mentegetőzésre, ha márvány lennék, s csak a vésőnek engedelmeskednék?

Kapcsolódó idézetek

1. A fejlődéshez az embernek újra kell alkotnia önmagát, és nem alkothatja újra önmagát szenvedés nélkül. Mert ő a márvány és a szobrász egyaránt.
2. Majd ha nyárfa-testben élek, rezgő lombbal hintelek, majd ha árny leszek, kísérlek, ha koporsó, rejtelek, ha tűz leszek, melengetlek, ha fény leszek, áldalak, ember vagyok és szeretlek, minek is bántottalak? Weöres Sándor
3. Mint a vas, úgy erős jellemek a sors csapásai alatt csak keményebbé s ruganyosabbá válnak, s igaz, hogy valóban kitûnő egyediségeknek legjobb iskolája a viszontagságos élet. De hány van, kinek szelídebb mesterre volna szüksége, s kivel az élet azért nem bánik szelídebben. Eötvös József
4. Tudom, hogy szamár vagy... megbántasz valakit, bár nem is akarod... visszavágsz, csak a visszavágás kedvéért... "Szellemes" vagy, és ha valaki visszaszellemeskedik, halálosan megsértődsz. Kapsz esetleg egy pofont, és rettenetesen igazságtalannak érzed - mint ahogy minden pofon igazságtalan -, de arra nem gondolsz, hogy ennek a pofonnak a szülőanyja a te kedélyes szellemességed volt... Vigyáznod kell magadra, mert az élet nem lesz kegyes hozzád! Fekete István
5. A kultúra nem a génekbe van kódolva. Máz csupán, nagyon fontos máz, de ha valamiért leolvad - eléggé olvadékony -, akkor gyakran a legrendesebb emberből is szabálysértő, gyereklányokat erőszakoló, adócsaló, gyilkos démon lehet. A korlátlan szabadság tehát önző, véres, kegyetlen létforma. Állati. De szabadnak lenni jó! Csányi Vilmos
6. Ha úrifiúnak születtél, hiába bújsz bőrbe, és hiába ragasztod fel a válladra a tetoválást: látszani fog rajtad, hogy mûmájer vagy. Ha viszont jobban szereted a sört, mint a francia pezsgőt, ne add az előkelőt, mert a végén úgyis lebuksz.
7. S mondhatnék többet vallomásnak: Én gyermeknek, jónak születtem, Csak az Élet lovalt be másnak. Ady Endre
8. Az ember arra született és sorsa is talán igazából azzal teljesül ki, ha élete során visszafordíthatatlan, olykor megrázó változásokkal szembesül, ha részesül bőven hazugságból és nyomorúságból is, (...) hiszen gondok, sérelmek, veszteségek nélkül az élet mérhetetlenül sivár. Megmérettetés nélkül a méltóság merőben üres, mennyországi fogalom marad. Bodor Ádám
9. Tudod mi nem fér a fejembe? Miért akarsz annyira beilleszkedni, mikor különlegesnek születtél?
10. S ha százszor becsapnak és ezerszer csalódom abban kinek szívemet, mint álmából a rózsát kitakartam s ha épp az árul el kit életemmel fedeztem én s ha tulajdon fiam tagad meg és ha nem harminc ezüstért de egy rongy garasért adnak el engem barátaim s ha megcsal a reménység s ha kudarcaim térdre kényszerítenek és elátkozom már, hogy megszülettem s ha csak a bosszút hizlalja a hála híveimben, s ha rágalom kerít be - akkor se mondom, hogy nem érdemes! Garai Gábor