Ugrás a tartalomra
Nem az a kérdés, hogy ki milyen, hanem hogy mit csinál. Az ember jellemzésénél az igei megközelítés a jó és nem a jelzői. Az embert nem lehet minősíteni.
Kapcsolódó idézetek
-
Az embert a jó vagy rossz cselekedetei minősítik, nem pedig a testi ereje. Aki segít a közösségének, az bebizonyítja értékét.
-
Feltételezed, hogy a jóságnak van valamiféle állandó mércéje, amellyel minden embert osztályozhatunk. Egy skála, egytől hétig. Én azt mondom, hogy az ember a mérték, és a jóság csak egy tulajdonság. Az ember nem önmagában jó, hanem valamiben.
-
Ezerféle módon címkézhetjük, amit teszünk és akik vagyunk, de ezek csak szavak, és a szavak nem érnek fel a tettekkel. Az embert a tettei határozzák meg.
Christina Rickardsson
-
Nem arról ismerszik meg az ember, hogyan élt; nem arról, mennyire könnyen ijed meg egy hangtól, vagy hogy milyen könnyen mutatja ki az érzéseit. Az a legfőbb mérce, hogy mennyit hasznosít valaki abból, amit az élet tanított neki.
Brandon Sanderson
-
Valakinek egy kritikus megjegyzése vagy egy csúnya reakciója nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga az ember is kellemetlen. Az, hogy valaki hogyan viselkedik, gyakran nem fedi, hogy milyen ember valójában.
-
Ember, ugyebár, nincs hiba nélkül. Minden azon múlik, hogy van-e annyi jó tulajdonság benne, hogy a hibáival szemben ne maradjon alul.
Sánta Ferenc
-
A szavakra nem szabad odafigyelni. Azt kell nézni, mit csinál a személy. Így lehet megtudni az indítékokat.
Frank Herbert
-
Nem attól jó ember valaki, meg jó fej, hogy nem esik soha kísértésbe és nem követ el hibákat, hanem, hogy képes legyőzni saját magát és jó döntést hozni.
-
A "jó" és a "rossz" az egy szakmai megközelítés. A "tetszik" meg a "nem tetszik" az egy szubjektív, az objektív megközelítéssel ellentétben.
-
Igaz, hogy az emberek rendszerint pontosan ítélnek, amikor külsőnkről, képességeinkről, anyagi helyzetünkről mondanak véleményt. De sosincs igazuk, amikor ezek alapján meghozzák azt a bizonyos második ítéletet: hogy jó vagy rossz emberek vagyunk.