Nem azért öregedünk meg, mert élünk, hanem egyszerûen azért, mert "vagyunk". Ez egy egyetemes érvényû elv. A könyvek, a poharak, a rugók és a mosógépek akkor is elöregednek, ha nem használják azokat. Ahogy telik az idő, az anyagban törések keletkeznek, és idővel ezek a tárgyak a legkisebb terhelésre is szétesnek. Ez ugyanaz a mechanizmus, mint amikor károsodások alakulnak ki az élőlényeket alkotó szövetekben, és az emberek megbetegszenek, majd végül a kialakuló rendellenességek következtében meghalnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Talán maga az öregedés is csak egy ugyanolyan betegség, mint a többi, ami születésünktől fogva végigkísér minket. Hiszen a sejtjeink ugye folyamatosan cserélődnek, vagyis eltérő mértékben ugyan, de minden egyes sejtünk fiatal. A szervezet egésze viszont valami miatt mégis megöregszik.
2. Az öregedés és a betegség elválaszthatatlanok egymástól. Amikor megöregszünk, a részokok addig halmozódnak, amíg egyszer csak túlcsordul a pohár, és lesújt ránk a betegség. Az öregedés nem "normális", mert olyan károsodás, amely eredetileg nem létezett, aztán egyszer csak mégis jelentkezett. Rudi Westendorp
3. Egy ember, szegény, semmi más, csak ember és halandó, akármit csinál is... aztán megöregszik a tested; nem egyszerre, nem, először szemed öregszik vagy lábaid, vagy gyomrod, szíved. Így öregszik az ember, részletekben. Aztán egyszerre öregedni kezd a lelked: mert a test hiába esendő és romlandó, a lélek még vágyakozik és emlékezik, keres és örül, vágyik az örömre. S mikor elmúlik ez az örömvágy, nem marad más, csak az emlékek vagy a hiúság; s ilyenkor öregszel igazán, végzetesen és véglegesen. Egy napon felébredsz, s szemed dörzsölöd: már nem tudod, miért ébredtél? Amit a nap mutat, pontosan ismered: a tavaszt vagy a telet, az élet díszleteit, az időjárást, az élet napirendjét. Nem történhet többé semmi meglepő: még a váratlan, a szokatlan, a borzalmas sem lep meg, mert minden esélyt ismersz, mindenre számítottál, semmit nem vársz többé, sem rosszat, sem jót... s ez az öregség. Márai Sándor
4. Az öregkor az addig élt élet testben és lélekben is megnyilatkozó, markánsan láthatóvá váló végső formája. A test és a lélek pontosan olyan lesz, amilyennek addig "faragták". Ha egy fát szerető gondoskodással ültetünk el, és nap mint nap törődünk vele, pompás lombkoronát növeszt, majd gyümölcsöket érlel, és kellő odafigyeléssel hosszú éveken át képes árnyékot adni. Ha nem gondozzuk, nem figyelünk rá, élete megszakad: termőre fordulás helyett kiszárad és elpusztul. Ilyen az ember élete is. Az, hogy ki milyenné válik öregkorára, egy folyamat része. Boldizsár Ildikó
5. A fák ismerik és értik a folytonosságot. Könnyû nekik, hiszen hosszan élnek, és ha ki is dönti őket a szél, sokszor még a gyökerükről is képesek újra kihajtani. Mi emberek, itt lenn a földön, anyagba zárva, nem tudjuk, hogy nekünk is hosszú az időnk. Egy életnyi időtartamban gondolkozunk. A testünk valóban olyan sérülékeny és esendő. Meghalunk és elporladunk, ha lejár a kiszabott időnk. Szerintem a legtöbb ember el sem tudja képzelni, hogy más perspektívában is nézhetnénk a dolgokat. Nem látunk rá az életek láncolatára. De annyi történet van, ami csak akkor nyer értelmet, ha feltesszük, hogy nem a születéssel vagy a fogantatással kezdődött. Réczey Kata
6. Meghalni nem nagy dolog, ha a halált olyan egyszerûnek látjuk, mint amilyen. Az élet egy csomó fizikai és kémiai törvény harmonikus mûködése. A halál az, mikor ezek a törvények megszûnnek mûködni. Az emberek ebbe már igazán belenyugodhatnának. Az öregségbe, (...) már sokkal nehezebb beletörődni. A kopásba, a fakulásba, a töredezésbe, a gyengülésbe, a csúnyulásba, a megrogyásba, az elhomályosodásba, az elnehezedésbe: a megöregedés folyton romló állapotába nehéz megnyugodni. A természet érzi is, hogy figyelmünket el kell vonnia ettől a bénító szomorúságtól s egy bizonyos korban frissen támasztja fel a régi emlékeket, a gyermekkor, az ifjúság s a férfiévek szép napjait. Kemény Simon
7. A szervek összeomlását ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor a régi söröspohár eltörik, mert az idők folyamán hajszálrepedések keletkeztek rajta. Ugyanígy: életük folyamán az emberek is egyre több apró károsodást szenvednek el, például a dohányzás, a szabad gyökök, egy baleset vagy egy infarktus következtében. Egyetlen kisebb károsodás kevés ahhoz, hogy betegség vagy mûködési rendellenesség alakuljon ki. Ezért hisszük azt, hogy egészségesek vagyunk. De ha egy orvos alaposabban megvizsgálja a testünket, ő már észreveszi ezeket az apróbb hajszálrepedéseket. Rudi Westendorp
8. Az idő természetét leginkább a változásban tudjuk megragadni. Minden változik, minden öregszik. Aki megszületik, az meg is hal. Az élőlények egyszer csak megöregszenek. Még a kövek is kopnak, még a négy és fél milliárd éves Föld is rendkívüli mértékben megváltozott. A változás jelenségének köszönhetően, az idő képzetét is képesek vagyunk megérteni. Margherita Hack
9. Bizonyos dolgok elkerülhetetlenek az életben, az öregedés is. Csûrhetjük-csavarhatjuk, az ember hajlamos erre, de nem tehetjük, hogy a tulajdon szemünknek ne higgyünk.
10. Ha már az ember nem akar semmit, akkor meghal. Szerintem ez tart minket fiatalon is, hogy még kitûzünk magunk elé célokat, terveket, azokat megvalósítjuk... és egyébként teljesen mindegy, hogy mi az.