Nem engedtem meg magamnak azt a luxust, hogy valahányszor elveszítek valakit, leüljek és elgyászoljam.

Kapcsolódó idézetek

1. Soha többé nem engedtem meg magamnak, hogy annyira szeressek valakit, hogy elvesztése fájjon. Bernhard Schlink
2. A szeretésnek és az élet élvezetének feladása nem méltó módja a halottról való megemlékezésnek.
3. Nem tehetsz fel gyászszalagot minden kudarcnál, nem vonulhatsz el egy hónapra a sebeidet nyalogatni. Adam Kay
4. Nem tudtam magamnak megbocsátani, hogy olyan keveset kérdeztem tőle, hogy olyan keveset tudok róla, hogy hagytam elmenni magam mellett. Milan Kundera
5. A halált nem lehet jól vagy rosszul viselni, a gyász személyes ügy.
6. Nem szép dolog, ha az ember önmagát siratja.
7. A gyász nem tarthat soká, mert akkor nem jut idő az életre.
8. Nem fogok úgy leélni egy életet, hogy végig azon kesergek, hogy azelőtt elveszítettem valamit, hogy igazán az enyém lett volna.
9. Nem élhetem úgy az életem, hogy minden pillanatban bajom eshet, és nem is fogom, hogy mert az nem élet.
10. Az elkerülhetetlent gyászolni teljes időpocsékolás.