Nem feltételezzük, hogy pusztán azért kapjuk meg az állást, mert behívtak az interjúra. Ugyanígy a pozitív szûrővizsgálati eredmények alapján nem kellene azt feltételeznünk, hogy betegek vagyunk. Ha a betegség előfordulása alacsony, a szûrések sokkal több hamis pozitív eredményt produkálnak, mint valós pozitívat.

Kapcsolódó idézetek

1. Attól még, hogy beteg vagyok, nem vagyok gyenge. Nem arról van szó, hogy nem találom meg a pozitív dolgokat az életben, vagy hogy a poharat nem látom félig telinek. Azért vagyok beteg, mert van egy betegségem (...). Ha valaki ettől állandóan pozitív és vidám lenne, én személy szerint aggódnék. Már nem érzem szükségét, hogy hazudjak, és úgy tegyek, mintha pozitívan állnék hozzá a betegségemhez.
2. Ha valaki például végigsétál egy nyári estén egy üdülőfalu főutcáján és boldog embereket lát kéz a kézben sétálgatva vagy vidáman fagylaltozva, akkor könnyû azt hinnie, hogy a többiek boldogabbak, produktívabbak, jobban szeretik egymást; s ilyenkor esetleg elcsügged az ember. Pedig az emberek éppen az ilyen helyzetekben mutatják a legjobb arcukat, ha viszont rosszul megy a soruk, akkor elrejtőznek és igyekeznek láthatatlanná válni. Ne feledjük, hogy az emberekről nyert benyomásaink többnyire ilyen szûrőkön keresztül jutnak el hozzánk, és egyáltalán nem véletlen, ahogyan az embereket és az állapotukat észleljük. Helyrebillentheti a realitásérzékünket, ha olykor megpróbáljuk megbecsülni, hogy körülöttünk az emberek hány százaléka lehet rossz passzban vagy szenvedhet ilyen-olyan betegségben. John Allen Paulos
3. Ha nem vagy őszinte, akkor nem adsz esélyt a másik embernek, hogy megismerjen és véleményt alkosson rólad. Ha folyamatosan egy maszk van rajtad, akkor maximum arról kapsz visszajelzést, hogy ez a maszk jól áll-e neked vagy nem. De hogyha ezt a maszkot le tudod venni, akkor esetleg arról is visszajelzést tudsz kapni, hogy te, a te személyiséged, a te lelked, a te gondolkodásod valakinek tetszik, valakinek nem tetszik.
4. Ne ijedj meg saját hibáidtól, gyarlóságaidtól! Örvendenünk kell, ha felszínre jutnak fogyatékosságaink, korlátaink, akárcsak az orvosnál, ha kiderül a betegségünk, mert csak arra a kórra kereshetünk gyógyírt, orvosságot, amelyet felismerünk. Nem az orvos tesz beteggé bennünket, ő bölcsen csak megvizsgál és beszámol az eredményekről. Böjte Csaba
5. A legtöbb ember azt gondolja, hogy ha őszinte, akkor ezzel mások visszaélhetnek. Pedig ez nem így van. Ha én őszinte vagyok, és kimondom, ami velem történt, megszabadulok a tehertől. Egy. Kettő: ha valaki ezt így vagy úgy kiferdíti, és elmondja másnak, akkor abból megtudom, hogy valójában milyen ember. Csernus Imre
6. A pszichológiai tesztekkel legtöbben és leggyakrabban állásinterjúk alkalmával találkoznak. Jellemzően hideg zuhanyként éri a gyanútlan jelentkezőt, amikor a háeres az orra elé lök egy kérdésekkel teli papírt azzal, hogy "kérem, töltse ki"! A humánusabb "humánosok" gyorsan megnyugtatják a nyilvánvalóan zavarban lévő, értetlenkedő és elbizonytalanodott tesztalanyt, mondván, nincs helytelen válasz, nem lehet elrontani. Rossz hírem van: igenis, el lehet rontani! Ha nem is a tesztet, az állásinterjút, így az adott munkalehetőséget, a hőn áhított karriert. Szigeti Ildikó
7. Igaz, hogy az emberek rendszerint pontosan ítélnek, amikor külsőnkről, képességeinkről, anyagi helyzetünkről mondanak véleményt. De sosincs igazuk, amikor ezek alapján meghozzák azt a bizonyos második ítéletet: hogy jó vagy rossz emberek vagyunk.
8. A krónikus betegség nem tesz minket rossz munkaerővé. Nem leszünk tőle lusták, sem felesleges pénzkidobás a cég számára. Komolyan hiszek abban, hogy a problémánk miatt csak keményebben dolgozunk. Úgyhogy amikor a következő alkalommal ki kell venned egy nap betegszabadságot, emlékezz erre! Mert lehet, hogy az a munka, amit kibírható fájdalom mellett végzel, bőven kárpótolja azokat a napokat, amelyeket ki kell hagynod.
9. Nem az a kérdés, hogy valóban léteznek-e az ok-okozati összefüggések, hanem az, hogy nagyobb esélyünk van-e a túlélésre, ha legalább a mindennapok gyakorlatában úgy teszünk, mintha elfogadnánk létezésüket, és a válasz - legalábbis az ember esetében - egyértelmûen igen.
10. Egy beszélgetés során nemcsak a kérdésekre kapunk választ (...). Az emberek résen vannak, amikor a téma veszélyes lehet számukra, de abban a pillanatban, hogy mindennapi beszélgetésre váltunk, elengedik magukat, átadják magukat annak a megkönnyebbülésnek, hogy igazat mondhatnak, ami mindig sokkal könnyebb, mint a hazudozás. Így aztán elejtenek egy aprócska tényt, amiről nem is tudják, hogy mennyire megváltoztatja a dolgokat. Agatha Christie