Ugrás a tartalomra
Nem gondoltam magamról, hogy valakit úgy istenigazából gyûlölni tudok. Most már tudom, hogy a haragom mélységes és határtalan tud lenni... de azt kívánom, bár ne tudnám.
Kapcsolódó idézetek
-
Nagyon kellett szeretnem ahhoz, hogy ennyire tudjam gyûlölni.
-
Úgyannyira kellettél nekem, hogy már-már önmagadtól is elvettelek volna, holott határozottan kár lett volna érted. Ijesztően háborodottá tettél. Félelmetes dolgokat tudtam meg magamról, általad.
Vavyan Fable
-
Soha nem szerettem ezt az embert, de most ijedten észleltem, hogy már nem is haragszom reá úgy igazán, szívből, ahogy illik haragudni az ellenségre... Ez szíven ütött, mintha valami értékeset elvesztettem volna... Tudod, van egy pillanat, két ember között, amikor már nem érdemes haragudni. Ez nagy szomorúság.
Márai Sándor
-
Olyan szeretet él a szívemben, amilyet te elképzelni se tudsz. És olyan düh, ami a te szemedben hihetetlennek tûnne. Ha nem találok olyan embert, akit szerethetek, akkor a dühömet zúdítom a világra.
-
Már csak elalvás előtt gondolok rád
nem szeretlek már hát nem is gyûlöllek
pedig tudom gyûlölnöm kellene
ha tudnám gyûlölni akit szerettem.
Somlyó György
-
Gyûlöltem magamat, és nem múlt el. Sokáig azt hittem, ez gyengeség. De aztán rájöttem, hogy ez ad erőt. Mindenki úgy tesz, mintha tudná, mi az a gyûlölet. Nem, csak akkor tudod meg, ha gyûlölöd magad, de isten igazából. Ez a hatalom.
-
Mindennél jobban szerettem őt. Mindennél jobban... Nem tudtam, hogy ennyire lehet szeretni... Legalábbis azt nem, hogy én ennyire... hogy ennyire képes vagyok szeretni. A sok fogadkozás, álmatlanság, pusztító szenvedély, azt hittem, ilyen csak másokkal történik. Egyébként már magától a szótól, szenvedély, ettől is kiráz a hideg.
Anna Gavalda
-
- Már nem tudom, hogy ki is vagyok. Olyan ember, akivé nem gondoltam volna, hogy válhatok. Próbálok jó döntéseket hozni (...), és folyamatosan dühös vagyok. Szánalmas vagyok, és nem tudom, hogy mit tegyek ellene. Csak megbántom az embereket. Azokat, akiket sosem akarnék, de egyszerûen nem tudom irányítani. Már nem tudom, hogy mit tehetnék.
- Tudom, mit érzel. Mélypontnak hívjuk.
-
Nem érezhetném irántad ezt, ha nem szeretnél te is engem. Mert szeretsz, ugye? Ez túlságosan hatalmas érzés ahhoz, hogy egymagam érezhessem. A legnagyobb érzés, amelyet valaha ismertem. És most először voltam elég nagy ahhoz, hogy kifejezhessem.
-
Kezdem belátni, hogy az embereket szeretni önzésből is kell, és haragudni rájuk csak nekünk lehet rosszabb, nem azoknak, akikre haragszunk.
Boncza Berta