Nem tart ám örökké a szerelem, mert meg tudják gyûlölni egymást az emberek. Mikor már az is idegesít, ahogy jön fel a lépcsőn a másik, tudom én. Sok házaspárnál festettem. Vannak párok, akik olyanok, mintha részegen rendelték volna egymást a neten. Vagy épp a kihûlt szerelmük láváján üldögélnek.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem gyönyörû dolog. De az egyiknek mindig túl soká tart. A másik aztán ott marad ülve, és a semmibe mered. Néz, mint az őrült.
2. Nem gondolom, hogy mindenkinél örökké tart a szerelem, a megszokás érzete pedig gyakran összezavarja az embereket. Nem látják a kettő között a különbséget.
3. Az emberek, azt hiszem, ott rontják el, hogy akkor házasodnak össze, amikor még tombol a szerelem közöttük, és nem értik, hogy onnan miért vezet lefelé az út. Egy kapcsolat, házasság sok munkával, belefektetett energiával jár, nem mûködik magától. Azt hiszem, a szenvedély, a tûz szinten tartása fontos, és az, hogy a másik irányába még évek múltán is érdeklődő maradj.
4. A szerelem nem tart örökké. Az emberek összeállnak, széjjelválnak. De ha olyan sokáig tart a szerelem, mint miközöttünk, iszonyatos kolonccá válik. Én nem kérek többet belőle. Ez az igazság. De azért, ha megjön az eszed, ha úgy fogadsz engem, és úgy bánsz velem, ahogy baráthoz illik, akkor ezentúl is eljárok hozzátok, mint régen. Guy de Maupassant
5. Nehéz mesterség ez. A szeretők folyton várnak. Mikor van az egyiknek egy szabad órája, a másiknak egy délelőttje, amikor elutazik a házastárs. Ughy Szabina
6. Két ember leélhet egy egész életet egymás mellett, dolgozhatnak együtt, vagy találkozhatnak csak egyetlenegyszer, és aztán örökre elválhatnak egymástól, csak azért, mert nem mentek át azon a ponton, amelyiken zabolátlanul folyik át az a valami, ami őket összekötötte egymással ezen a világon. Vagyis anélkül válnak el egymástól, hogy megértették volna, mi kötötte össze őket. (...) Azok, akik egyszer megismerték a szerelmet, újra találkoznak. Paulo Coelho
7. Akármilyen emelkedett hangulatba kerülünk is, nem tart sokáig. Az érzelmi felfokozottság nem tartható fenn az örökkévalóságig. Még ha a szerelem érzése ki is tart a házasságig, eljön az a nap, amikor ránézünk életünk párjára, és nem értjük, hogy kerülhettünk ilyen helyzetbe. Eljön az a nap, amikor ülünk az asztalnál, és felfordul a gyomrunk attól, ahogy a másik rág. Minden véget ér. Ruby Wax
8. Képes lehet az ember arra, hogy a szerelmet megállítsa az időben? (...) Megpróbálhatjuk, de ezzel pokollá tesszük az életünket. Én nem ugyanazzal az emberrel élek házasságban több, mint húsz éve. (...) Sem ő, sem én nem vagyunk már ugyanazok, és éppen ezért elevenebb a kapcsolatunk, mint bármikor volt. Nem várom el tőle, hogy ugyanúgy viselkedjen, mint amikor megismertem. És ő sem várja el tőlem, hogy ugyanaz az ember legyek, mint akivel először találkozott. A szerelem túl van az időn. Vagy jobban mondva: a szerelem az egyetlen pontba (...) sûrített idő és tér, amely folyton változik. Paulo Coelho
9. Örökké nem lehet szerelmes az ember; legfeljebb hûséges. Gondolja, hogy évekig loboghat szertelen önkívületben a test? Nem, nem. Ami pedig azokat a szeszélyes, heves nőket illeti, akik hosszabb, rövidebb, de vad szenvedélyeket élnek át, azok egyszerûen azt hiszik, hogy az élet is regény. A regényhősök különbözők, a körülmények és a bonyodalmak kiszámíthatatlanok és változók, a végkifejlet nem egyforma. Ez mulattatja, szórakoztatja őket, bevallom, mert a kezdődő, a beteljesült, a múló szerelem érzései mások és mások. Guy de Maupassant
10. Szeretjük egymást. Nem azzal a fiatal, tökéletes szeretettel, amit egykor éreztünk egymás iránt, de olyannal, ami erősebb és kitartóbb. A szerelmünk velünk együtt öregedett; már nem olyan szép, ez igaz, de izmos és erőtől duzzadó. Házastársi szeretet, ami örökké tart. Rosamund Lupton