Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Akármilyen emelkedett hangulatba kerülünk is, nem tart sokáig. Az érzelmi felfokozottság nem tartható fenn az örökkévalóságig. Még ha a szerelem érzése ki is tart a házasságig, eljön az a nap, amikor ránézünk életünk párjára, és nem értjük, hogy kerülhettünk ilyen helyzetbe. Eljön az a nap, amikor ülünk az asztalnál, és felfordul a gyomrunk attól, ahogy a másik rág. Minden véget ér.

Ruby Wax
🌿 Egyszerűség 💑 Kapcsolatok
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Az idő múlásával nyilván minden párkapcsolat változik, de ha el tudjuk érni, hogy továbbra is érdekeljen bennünket a másik, és nyitva tudjuk tartani a kommunikációs csatornákat, tartós lesz. Ha azt tapasztaljuk, hogy nincs bennünk semmi közös, akkor szerintem nem szégyen kijelenteni, hogy itt a vége. Egyes boldogtalan párok valóban elhiszik, hogy muszáj addig nyelniük az epét, amíg a halál el nem választja őket. Ruby Wax
  2. A szerelem nem tart örökké. Az emberek összeállnak, széjjelválnak. De ha olyan sokáig tart a szerelem, mint miközöttünk, iszonyatos kolonccá válik. Én nem kérek többet belőle. Ez az igazság. De azért, ha megjön az eszed, ha úgy fogadsz engem, és úgy bánsz velem, ahogy baráthoz illik, akkor ezentúl is eljárok hozzátok, mint régen. Guy de Maupassant
  3. A szerelem az érzelmi megszállottság állapota, de be kell látnunk, hogy az érzelmek változnak, és a megszállottság sem tart örökké. A kutatások szerint a szerelmi rögeszme átlagosan két évig tart. Némelyeknél valamivel hosszabb, másoknál rövidebb ideig - az átlag azonban két év. Amikor aztán leszállunk az érzelmi magaslatról, az életnek azok a vonatkozásai, amelyeket euforikus állapotunkban figyelmen kívül hagytunk, visszanyerik jelentőségüket. Egyre nyilvánvalóbbá válik különbözőségünk, és azon kapjuk magunkat, hogy veszekszünk azzal az emberrel, akit korábban tökéletesnek hittünk. Gary Chapman
  4. Azzal áltatjuk magunkat, hogy az igazi szerelem örökké tart. Csodálatos érzéseink mindig megmaradnak, és soha semmi nem állhat közénk. Szerelmi lázban égünk, és egész lényünket betölti a másik személyiségének szépsége és varázsa. Ez a legfenségesebb érzés, amit valaha is átéltünk. Tudjuk, hogy vannak házaspárok, akik mintha elveszítették volna ezt az érzést."Az ő szerelmük biztosan sosem volt az igazi" - gondoljuk. A szerelem maradandóságának vágya azonban csupán ábránd, nincs sok köze a valósághoz. Gary Chapman
  5. A szeretet olyan érzés, ami a szerelem elmúltával marad. Még fontos neked a másik, reméled, hogy jól megy a sora, de már nincsenek illúzióid vele kapcsolatban. Ez már távolról sem olyan izgalmas, szenvedélyes érzés... az ilyesmi idővel megkopik. A rajongás már a múlté. De a végén megmarad a szeretet, és csak ez számít. Tony Parsons
  6. Minden elmúlik egyszer (...). A harag, a csalódottság, a félelmek, az örömök, a fáradtság. Amik az utolsó pillanatig megmaradnak, azok a szeretteinkkel kapcsolatos emlékeink, akár életben vannak azok, akikről szólnak, akár nem.
  7. A találkáinknak véget kell vetnünk, ez nem mehet így tovább. Életünk van, érzéseink vannak, saját gondolataink vannak, s ezeknek kell tovább élniük helyettünk, hiszen nem hazudhatunk tovább. De ezek az érzések túl mélyek ahhoz, hogy csak úgy magukra hagyhassuk őket. Reménykedjünk, hogy elég erősek ahhoz, beragyogják életünk hátralevő napjait akkor is, amikor már nem leszünk egymásnak. Joan Aiken
  8. A szerelem átalakul, másvalami lesz belőle, biztonság, bizalom, de a hétköznapok is benne vannak, számlák, szokások, rigolyák, az embernek ezt is meg kell tanulnia elfogadni. Azok a párok, akik életük végéig együtt vannak... az ő életük sem egy folyamatos nászút.
  9. A szerelem érzete kivétel nélkül minden esetben átmeneti érzés. Mindegy, hogy az ember kibe szerelmes, ha a kapcsolat elég hosszú ideig tart, előbb-utóbb "kiszeret" belőle. Ez nem jelenti azt, hogy megszûnik a szeretet érzése, de azt már igen, hogy a szerelem eksztázisa mindig elmúlik, a mézeshetek mindig véget érnek.
  10. Az öröm nem tarthat örökké. Elvégre, ha az öröm nem csillapodna, sosem keresnénk újra; az első étkezésünk az utolsó is volna egyben, mert sosem törne ránk ismét az éhségérzet. Robert Wright
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat