Nem tartom magam igazán egyenjogú nőnek. Egyenjogú akkor volnék, ha este, amikor a férjemmel hazatérünk ugyanarról az értekezletről (...), az előszobába belépve és a villanyt felgyújtva, én kérdezném meg a férjemtől: - Mi lesz vacsorára?

Kapcsolódó idézetek

1. Vessenek meg, ítéljenek el, én nem akarok egyenjogú lenni, legalábbis abban az értelemben nem, ahogyan azt manapság elképzelik és ahogyan annak idején a szüfrazsettek kitalálták. (...) Annak, akit kiválasztottam, akivel kölcsönösen kiválasztottuk egymást, akivel szövetkeztünk, legyek megfelelő partnere, segítsem mindenben. Úgy egészítsük ki egymást, hogy így alkossunk egyet. Ha egy nő nem elég egyenjogú azáltal, hogy kiszolgál, hogy együtt él, hogy szeret, intéz, csinál, nevel, szervez, tehát hogy a hátán viszi a családot, akkor felejtsük el, hogy van férfi és nő. Kudlik Júlia
2. A nők egyenjogúsítását sokkal inkább abban látom, hogy biztosítjuk számukra az automata mosógépet, nem pedig abban, hogy a férfiaktól is megköveteljük, mossanak ugyanannyit és ugyanolyan jól...
3. Nos, be kell látnunk, hogy az egyenjogúság kétoldalú, mint bármely egyenlet. Két oldala van, ha a nők egyenlők, akkor a férfiak is azok. Ezt persze a férfiegó nem annyira tudja elviselni, mert ők nem írtak alá semmit ezzel kapcsolatban. Marie Clarence
4. Most már ideje, hogy a modern férfiak megértsék: mi, nők, szeretnénk, hogy egyenlőként kezeljenek minket, de csak akkor, amikor az nekünk jól esik. A modern nők függetlenségre való igényéből nem következik az, hogy fizetni akarunk a vacsora feléért, vagy, hogy nem akarjuk, hogy a férfiak előreengedjenek minket az ajtóban. Továbbra is van rá igényünk, hogy odafigyeljenek ránk, de mi akarjuk megszabni, hogyan.
5. Kétség sem fér hozzá, a férfiak és a nők különbözőek. Mai társadalmunkat áthatja egy téves elképzelés, mely szerint az egyenlőség egyformaságot jelent. Valóban, a nő és a férfiak egyenlők, de egy biztos: nem egyformák.
6. Az egyenjogúságot hiábavalóan keressük a lábak között. Hiába erőltetik a férfiasodó nők, és a nőiesedő férfiak kificamodott öltözködésükkel, a valamikori gyengébb nem pedig hiába erőlteti fiús hajviselettel, férfiaktól eltanult dohányozhatnékjával, trágárkodásaival. A nő, a génjeibe rótt hirtelen hangulatváltozásoknak köszönhetően, már nem az egyenjogúságért küzd, hanem az uralkodásért, és ilyenkor visszaveszi ősi fegyvereit, nemiségét fitogtatja, a meztelenkedés divatjának hódol, amíg van mit mutatnia, vagy hervadó bájainak idején a sejtetést mûveli, szolgai férfiasságra idomítva ellenfeleit. A felülkerekedés vágya hajtja az ágyban is, uralkodni akar a tétlenségre ítélt férfi fölött. Az odaadó nő helyébe a szeszélyes nő lép és egyre inkább csupa kapkodás az élet. Tar Károly
7. Ha a férjem gyenge lesz, és csak azért marad velem, mert nem elég erős ahhoz, hogy elhagyjon, megbomlik közöttünk az erőegyensúly. Ha én kerülök fölénybe, és én diktálom a feltételeket, az már egy másfajta kapcsolat lesz, amelyben nem kérhetek tőle védelmet, biztonságot, erőt. Márpedig nem szeretnék olyan férfival élni, akit nekem kell oltalmaznom, és akinek én mondom meg, mit csinál hat vagy mit nem. Megszelídíteném, legyûrném, végül meg otthagynám. Nem nekem való. Nekem nem a győzelemre, hanem a végső döntetlenre kell játszanom. Bolgár György
8. Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába. Karinthy Frigyes
9. Helytelen dolog, ha olyasmit szeretek, amit a férjem nem. Mivel a felesége vagyok, minden értelemben eggyé kell válnom vele.
10. Mindannyiszor nemet mondtam, ha egy fiú érdeklődést mutatott irántam. Talán hiba volt, talán nem, de a tapasztalataim alapján a házasság sem leányálom. Így legalább nem kell vacsorát főznöm, ingeket mosnom, nem kell eltûrnöm, hogy egy férfi mondja meg, hogy mit tegyek.