Nem új év kell. Nem fogadalom. Az álmok eléréséhez nem. Mert az álmod mindig veled van, benned van. Nem évkezdettől, nem naptártól függ. Csak tőled. Nem fogadalmak kellenek, nem újévi elhatározások. Csak te kellesz. Mert nem a fogadalmakon múlik, hogy valamit megteszel-e az új évben. Csak rajtad múlik. Nem egy évkezdethez kell kötni az álmaidat. Azokat bármikor megvalósíthatod. Ehhez nem kell január elseje. Nem kell új év. Ehhez csak egy kell. Te magad.

Kapcsolódó idézetek

1. Az új év benned kezdődik. Akkor, amikor te elindítod az új időszámítást. A tiédet. Évszámtól függetlenül. Mert hiába fordul a naptár, hiába mutatnak mást a számok, ha a múltban maradsz. Ha a holnap ugyanaz lesz, mint a tegnap volt. Félelmekkel, aggodalmakkal. Úgy forduljon a naptár, hogy te is vele fordulsz! Csitáry-Hock Tamás
2. A fogadalmakat nem az újévhez kötöm. Ha valamit megfogadok, kitûzök egy célt magam elé, akkor mindent megteszek annak érdekében, hogy elérjem - újévtől függetlenül.
3. Egy lépést kívánok Neked. Egy igazit. Ami nem csak az óévből visz át az újba. Mert ennél több kell. Nem elég évet váltani. Életet is kell. Ne csak az új évbe lépj most át. Hanem az új életbe. Az igaziba. A tiédbe. Csitáry-Hock Tamás
4. Újév első napja (...), illetve ezek a napok alapvetően az újévi fogadalmakról szólnak, az emberek nagy elhatározásokba vágják a fejszéjüket. Elhatározzák, hogy mit fognak megváltoztatni az életükben, mit fognak másként csinálni, mint eddig, és hogyan fogják gyökerestől felforgatni az eddigi életüket. Aztán elkezdik egy-két hét, egy-két hónap, és kiderül, hogy nem mindegyik fogadalom volt tartható. Sokszor nem is a belső elhatározás hiányzik ezek mögül, - nyilván az is előfordul -, de legtöbbször általában az szokott kiderülni, hogy olyan struktúrákba, akadályokba, korlátokba ütközik a változtatni kívánó egyén, amelyeknek a létezéséről lehet, hogy korábban nem is tudott, de közben mégiscsak kikerülhetetlenül meghatározza az ő életét. (...) Változtatni bár jó, és van, amikor kívánatos, de nem mindig szükségszerû, és nem mindig könnyû. Számos buktatója van a dolognak, úgyhogy semmi baj nincs azzal, hogyha nincsen egyetlen újévi fogadalmad sem, semmi baj nincs azzal, hogyha nem akarod megváltoztatni gyökerestől az életedet.
5. Újév. A fogadalmak időpontja, amikor hisszük, hogy reggel valami jobb és boldogabb kezdődik. Elég, ha hagyjuk, hogy hasson ránk a fizikusok és csillagászok által megállapított kezdet mágiája, lenullázzuk a számlálót, összeállítjuk a fogadalmak és eskük listáját, amelyet úgysem tartunk be. Már az újévi ebéd után rágyújtunk az első cigarettára, január közepén már nem hiszünk abban, hogy az év végére folyékonyan beszélünk angolul, a fogyókúrát elhalasztjuk "jobb időkre", a nyári szabadságra. Addig úgyis mindenki elfelejti. De ezen a kivételes újévi éjszakán még mindig úgy érezzük, hogy nemcsak új év kezdődik, hanem most kezdődik minden.
6. Aki ragaszkodik a hagyományokhoz, annak csakis egy nap jöhet szóba, amelyen tudatosan visszatekint, majd a jövőbe, hogy fejlessze önmagát - és ez január 1-je. Sokunk számára az újévi fogadalmak jelentik a testi-lelki egészségünket illető elhatározások kulcsfontosságú pontjait, melyeket 12 hónapon át követhetünk majd.
7. Újévkor sokan tesznek fogadalmat, hogy megváltoztatják addigi szokásaikat, életvitelüket. A siker egyik kulcsa talán az, hogy nem kell azonnal és mindent megváltoztatnunk, megfogható és kivitelezhető célokra van szükség. (...) Érdemes őket kipróbálni - egy hét erejéig. Utána még egy hétig... meg még egy hétig... és lassan összeáll az az életmódváltás.
8. Új év, új én - egyszerûen hangzik, ugye? De ne legyünk túl kemények magunkhoz, ha még mindig a szilveszteri dallamoktól cseng a fülünk, miközben máris megszegtük egy-egy fogadalmunkat. Nem számít. Tûzzünk ki egy dátumot az újrakezdésre. Részemről a február 1. ugyanúgy megteszi, mint a január 1. A legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, ha elveszítjük a kedvünket, és sutba vágjuk összes életjobbító álmunkat, ideálunkat és tervünket, mert úgy érezzük, veszítettünk. Bármilyen pozitív változás megéri, akármennyire jelentéktelennek is tûnik elsőre. Sok szerencsét hozzá!
9. Nehéz ellenállni a kísértésnek újrakezdéskor, hogy a múlt év problémáit a szőnyeg alá söpörjük. (...) Ki dönti el, hogy mikor ér véget a régi, és kezdődik az új? Nem jelzik a naptárban, nem szülinap, nem egy új év. Ez egy esemény. Kicsi vagy nagy? Valami, ami megváltoztat minket. Jó esetben reményt ad, vagy egy új életmódot és világnézetet. Elengedjük a régi szokásainkat és emlékeinket. A lényeg az, hogy sose adjuk fel a reményt, hogy lesz egy újabb kezdet.
10. Miért kellenek új évek, miért kellenek járványok, miért kellenek külső fogódzók ahhoz, hogy bármit is megváltoztass? Ha elhatároztad, ezektől függetlenül is megteheted. A virágokat ma is láthatod, a madarakat ma is hallhatod, az életet ma is élheted. Csitáry-Hock Tamás