Ugrás a tartalomra
Nem vagyunk egyedül, csak meg vagyunk osztva,
közös tudásunktól rég meg vagyunk fosztva.
Külön úton járunk, megoldást keresve,
az elkülönülés csapdájába esve.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberek megosztottak és minden csoport csak a saját igazát próbálja bizonyítani. Nagyon nehéz egy közös célért együtt cselekedni. Nem tudjuk és nem is akarjuk megismerni azt, hogyan gondolkoznak tőlünk keletre, nyugatra, délre vagy északra élők, de még azt sem, hogy a szomszéd házban lakók mit gondolnak.
Benkő László
-
Az elszigetelt világban, ahol a magány és a tulajdon illúziója olyan valóságos, azt hisszük, birtokolhatjuk saját értékünkön kívül álló dolgokat, embereket, érzelmeket. De ez csapda. Amikor a feladat végéhez érünk, amikor már nincs mit tanulni a másiktól, amikor minden helyet cserélt, az utak elágaznak.
Weaver Andrea
-
Minél inkább igyekszünk eltüntetni a bennünket szétválasztó szakadékot, ez a nehézkedés annál messzebb tol bennünket.
Libba Bray
-
Fokozatosan távolodunk önmagunktól és másoktól. Mintha egész életünk arról szólna, milyen messzire tudunk jutni egymástól, és nem arról, milyen közel kerülhetünk a másikhoz.
Leo Buscaglia
-
Amíg elkülönítjük magunkat, könnyû az embereket hibáztatni. Amint elismerjük, hogy összetartozunk, több felelősséget kell vállalnunk magunkért és másokért.
Andrew Matthews
-
Szavaink és lépteink értetlenül mennek el egymás mellett, nem találjuk meg a kapcsolatot, mert idegenként állunk egymással szemben, nem csupán a társadalomnak szélesebb, hanem a családnak szûkebb keretén belül is.
Alfred Adler
-
Olyan, mintha egymás mellett haladnánk ugyanazon az úton és ugyanoda tartanánk, mégis képtelenek vagyunk összetalálkozni. Mintha csak egy átlátszó üvegfal magasodna közöttünk. Mikor meglátjuk a másikat, megindulunk egymás felé, de idővel mindig beleütközünk, és sosem tudunk összetalálkozni.
Kollár Betti
-
Egyedül lépünk be a világba és egyedül távozunk, és közben csupán annyi történik, hogy igyekszünk magunknak társat találni. Kell a segítség, kell a támasz, másképp magunkra maradunk. Idegenek, egymástól elvágva, és elfelejtjük, mennyire össze vagyunk kötve. Ezért hát a szerelmet választjuk, az életet, és így egy kis ideig, egy kicsit kevésbé vagyunk egyedül.
-
Van, hogy a dolgok összejönnek, és úgy érezzük, egyedül vagyunk. Majd elmúlik, és minden visszaáll a régi kerékvágásba.
Leiner Laura
-
Mindig van egy pont, ahol az út kettéválik. Abban a hitben válunk szét, hogy az útjaink egyszer újra összefutnak. Ahogy távolodunk az úton, a másik egyre kisebbnek tûnik. De nem baj, egymásnak vagyunk teremtve.