Nincs hatásunk a végeredményre, csak a folyamatokra. Amennyiben a legjobb folyamatot alkalmaztuk, megtettünk minden tőlünk telhetőt. Van úgy, hogy a legjobb eljárásnál kockáztatnunk kell - nem veszünk figyelembe minden lehetőséget, vagy készek vagyunk beérni egy viszonylag jó megoldással. Ezek nem olyan engedmények, amiket észszerûség híján kell megtennünk - hanem éppen így vagyunk racionálisak.

Kapcsolódó idézetek

1. Racionális énünk azt sugallja, hogy döntő helyzetekben a tényekre és észérvekre kell támaszkodnunk. A baj csak az, hogy a jobbik eszünkkel hozott döntéseinket nem váltjuk tettekké, ha ősi ösztöneink rosszat sejtenek és riadót fújnak. Megérzéseink viszont akkor is tettekre sarkallnak, ha szemernyi észérvet sem tudunk felhozni indoklásul. Ideig-óráig erőt vehetünk magunkon annak érdekében, hogy saját vagy mások észérvei alapján lépkedjünk előre az életben, de előbb-utóbb elérünk ahhoz a ponthoz, amikor a siker érdekében valódi eltökéltségre van szükség. Ez pedig vagy zsigerből jön, vagy sehogy.
2. A racionális döntés nem jár minden esetben a legjobb eredménnyel.
3. Érdemes dönteni, még akkor is, ha nincs hozzá feltétlen kedvünk. Amikor kimondjuk, hogy szerintünk mi is legyen, választásunk felemelő érzést hoz jutalmul, feltéve, ha bele is állunk a döntésbe, magyarán: elköteleződünk annak tartalmi vonatkozásai mellett. No, nem azért, mert biztosak vagyunk benne, hogy a legjobb döntést hoztuk, és azért sem, mert biztosan jól járunk majd, egyáltalán nem; sokkal inkább azért, mert önmagunk maradunk.
4. Senki nem lehet biztos mindig mindenben. (...) Az ember csak egyet tehet: bátran és teljes erejével cselekszi azt, amiről úgy véli, hogy helyes. A végén kiderülhet, hogy tévedtünk, a fontos mégis csak az, hogy amihez hozzákezdtünk, elvégezzük. Legjobb meggyőződésünk szerint kell cselekedjünk, aztán bízzuk Istenre, hogy Õ mondjon ítéletet munkánk végső értéke felett.
5. A dolgok eredménye és jelentősége nem tőlünk függ: a mi dolgunk nem lehet más, mint a döntés pillanatában elhatározni, hogy a nehéz és talán kockázattal járó utat, vagy a visszavonulás biztonságosabb alternatíváját választjuk-e. Baktay Ervin
6. Akaratunk csak annyiban kíván vagy kerül valamit, amennyiben értelmünk jónak vagy rossznak tünteti föl előtte; ha tehát helyesen gondolkodunk, helyesen cselekedhetünk is; ha a lehető leghelyesebben gondolkodunk, akkor amennyire tőlünk telik, leghelyesebben cselekedhetünk is. René Descartes
7. Indulatból hozott döntéseinkkel általában jól járunk. Érzelmeink többnyire csak azt a lépést teszik meg, amelyet értelmünk már rég elhatározott, de nem mert végrehajtani. Moldova György
8. Ha nem teszünk semmit, amíg az érzelem ural minket, akkor sem rövid, sem hosszú távon nem ér bennünket kár. Ha azonban az érzelemre döntéshozással reagálunk, nem csak hogy megbánhatjuk az azonnali következményeket, hanem a döntések hosszú távon ható mintázatát is létrehozhatjuk, ami még sokáig félrevezethet bennünket. Dan Ariely
9. Nincs jó vagy rossz döntés. Ott és akkor, amikor határoztál, a rendelkezésedre álló információk alapján minden esetben a lehető legjobb döntést hoztad. Felesleges hátrafelé nézegetni, hogy mi lett volna, ha. Bucsi Mariann
10. Vehetjük a probléma fontosságát, és szorozzuk meg a megoldás esélyével. Ha eltaláljuk ezeknek a tényezőknek a helyes kombinációját, nem fogjuk életünket azzal eltölteni, hogy nem jutunk semmire egy problémával, vagy esetleg megoldunk egy sor apró problémát, amit mások ugyanolyan jól megtehettek volna. Richard Feynman