Nincs nagyobb gyönyörûség, mint amikor egy kapcsolat új még. Titkok vagyunk egymás számára, olvasatlan könyvek. Mi mindent képzelek rólad! Mi mindent vetítek rád és beléd! Még nem ismerlek. Még csak az vagy, akit sejtek rólad, akinek képzellek, és akit álmodok beléd.

Kapcsolódó idézetek

1. El se tudom képzelni nélküled az életemet. Magam előtt is rejtély, hogy jutottam el idáig, de nagyon sok minden, ami lejátszódik bennünk, örök rejtély marad számunkra. Jobb, ha az ember nem sokat gondolkodik ezeken a dolgokon, hanem egyszerûen tudomásul veszi őket. Hiábavaló itt minden gondolkodás. Senkinek se tudnám megmagyarázni, miért szerettem beléd.
2. Ha azt mondom, szeretlek, de nem ismerlek, akkor nem téged szeretlek, hiszen azt se tudom, ki vagy. Valakit beléd vetítek, aki nem te vagy, hanem csakis az én ábránd- és vágyvilágomban él. Rávetítem az arcodra, belelátom a lelkedbe, és azt hiszem, hogy te vagy. Valakivel összetévesztettelek. Müller Péter
3. Mintha megnyitottál volna bennem valamit. Te vagy maga az ártatlanság. Törékeny, tele érzelmekkel. Mint akit még sose ért el a szerelem.
4. Talán tévedek, vagy régimódi vagyok, de jó dolog, ha van egy ember, aki nem akar tőled semmi mást, csak szeret, és úgy gondolja, te vagy a legcsodálatosabb, leggyönyörûbb lány az egész világon.
5. Ki is sejthetné azt, amit eddig magunk se tudtunk, vágyunk új vallomásait, sok gyönyörûszép titkunk? Újjászületünk, éjre nap: te általam, én általad.
6. Alig ismerlek, de amint megláttalak, azonnal azt éreztem, mintha ismerős lennél - a legjobb értelemben -, mintha lenne bennünk valami közös, egy közös titok. Szeretnélek megismerni, nem tudom miért, de szeretnélek!
7. A szerelem az az ostoba állapot, amikor kettőt összehajt egy harmadik, aki nincs, de lenni akar. Amíg fiatalok vagyunk, nem tudunk erről. A szerelem szentség nekünk, a nő édes titokkal teljes gyönyörûség. Azt gondoljuk, azért vonzódunk hozzá, mert ő gyönyörûség. Pedig azért gyönyörûség, mert az a harmadik, aki nincs, de lenni akar, az borít tündérüveget a szemünkre. Gárdonyi Géza
8. Annyira gyönyörû vagy (...). Úgy értem, ez a szó, hogy gyönyörû, ki sem fejezi igazán, legfeljebb egyfajta felszínes módon, ami csak a külsőről szól, és nem igazán hatol le a valódi, teljes mélységére annak, amit én a gyönyörû alatt értek. Jeff Lindsay
9. Milyen furcsa, hogy mi, emberek, ilyenek vagyunk. Amint hallunk egy történetet, máris behelyettesítjük a szereplőket, és magunkat is elhelyezzük a mesében. És az is milyen furcsa, hogy mások is, más korokban, más városokban éppúgy éreztek és éreznek, mint mi. Pedig mikor az ember szerelmes, azt hiszi, csakis vele történhet ilyen csoda, azt hiszi, más lelkében még sosem játszódott le ez a nagy boldogság és nagy szenvedés. (...) A szerelem túlságosan összetett, fantasztikus és megmagyarázhatatlan érzés ahhoz, hogy beszélni lehessen róla. De benne él az ember minden mozdulatában.
10. Minden, ami él, az túlságosan is titokzatos. S te, kedvesem, számomra örök talány maradsz, amelynek értelme az élet gyönyöreit és a halál borzalmait rejti magában. Ne félj attól, hogy odaadod magadat nekem. Mindig vágyni fogok rád, és sohasem foglak kiismerni. Vajon valóban a miénk-e valaha is az, akit szeretünk? Vajon másvalami-e a csók és az ölelés, mint egy gyönyörûséges kétségbeesés erőfeszítése? Még amikor karjaimba szorítlak, akkor is kereslek, sohasem vagy az enyém, mert mindig kívánlak téged, s mert benned a lehetetlent és a végtelent kívánom. Anatole France