A szerelem az az ostoba állapot, amikor kettőt összehajt egy harmadik, aki nincs, de lenni akar. Amíg fiatalok vagyunk, nem tudunk erről. A szerelem szentség nekünk, a nő édes titokkal teljes gyönyörûség. Azt gondoljuk, azért vonzódunk hozzá, mert ő gyönyörûség. Pedig azért gyönyörûség, mert az a harmadik, aki nincs, de lenni akar, az borít tündérüveget a szemünkre.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem önző dolog, arról szól, hogy meg akarunk ismerni valaki mást, és rajta keresztül meg akarjuk ismerni önmagunk és a világot. A szerelem bolondság, gyönyörû, vad és őrült állapot, egyszerre függeni kezdünk valaki mástól, semmit sem akarunk többé csak őt, a nagy Õ-t, azt, akibe beleszerettünk, akinek egyszerre szépnek halljuk a hangját, szépnek látjuk a szemét, a haját, az alakját, mindenét. Õt akarjuk, semmi mást nem akarunk. Nem vagyunk többé a magunk urai, elkapott egy ismeretlen, és legyőzhetetlen erő, magával ránt elkerülhetetlenül, olyan, mint a gravitáció. Dragomán György
2. A szerelem tévedés abban az értelemben, hogy amikor szeretünk, nem olyannak szeretjük szerelmünket, amilyen valójában, hanem egy olyan tökélyt szeretünk benne, amellyel nem rendelkezik. A szerelem őrült, mert elhiteti velünk, hogy a másik nélkülözhetetlen számunkra, és hogy mindig szeretni fogjuk, pedig talán csak egy epizód az életünkben. A kiválasztottság illúzió, de olyan illúzió, mely végső soron jó szolgálatot tesz nekünk, hiszen a szerelem hatalmas távlatokat nyit előttünk.
3. A szerelem az a mámorító érzés, hogy csak választottunknak élünk, hogy megosztjuk vele minden örömünket és minden fájdalmunkat, hogy támogatjuk, minden veszélytől megóvjuk s életünket is feláldozzuk érte. A szerelem egyben az az emberfeletti gyönyörûség, hogy tudjuk, hogy az ő szíve is egészen ilyen érzéssel van eltelve, s ő is oltalmaz és ápol bennünket, s hogy jelenlétének fényességében az egész világot átalakulni látjuk.
4. A szerelem az a heves vágy, hogy megosszuk az életünket egy másik emberrel. Olyan emberbe szeretünk bele, akit csodásnak tartunk. Ez az egyén értékeinek legmélyebb elismerése, és hogy őbenne testesül meg az, amit a legtöbbre értékelsz az életben.
5. A szerelem nem a birtoklás, hanem az élvezet gyönyöre. Érezhetjük a szerelmet úgy is, hogy nem szeretnek viszont bennünket, hiszen ezt az érzést sokkal inkább az adás, mintsem az elfogadás teszi széppé. Varnus Xavér
6. A szerelemben az a gyönyörûség, hogy szeretünk. Jobban boldogít minket a bennünk égő szenvedély, mint az, amelyet másban gyújtunk. Francois de La Rochefoucauld
7. A szerelem színes, kápráztató szivárvány egyik szívtől a másikig. Vagy mondjuk: láthatatlan, de fölötte élvezetes táplálék, amelynek első falatja meg van cukrozva, az utolsó falatja pedig meg van mérgezve. Gárdonyi Géza
8. A szerelem csak egy optikai csalódás. Azt hiszed, hogy látsz dolgokat. Gyönyörû, kivételes, ritka dolgokat. Sarki fényt, egyszarvúakat, szivárványt. De amikor közelebb mész és kinyújtod értük a kezed, átmegy rajtuk. Mert az egész csak illúzió.
9. Sokféleképpen lehet valakit szeretni. Néha annyira akarunk szeretni, hogy nem vagyunk válogatósak abban, kit szeretünk. Máskor meg a szerelmünket olyan tiszta és nemes alakká magasztosítjuk, hogy nincs az a szegény emberi lény, aki az elképzelésünknek megfelelne. De a szerelem a szeretet egy formája. Legtöbbször valami felismerés, alkalom arra, hogy azt mondhassuk: "van benned valami, amit szeretek".
10. A szerelem nem valami olyasmi, amit meg kell "találnunk". A szerelem folyamatosan körülöttünk van, és csak a megfelelő körülményekre vár, hogy felfedje magát. Egyszerûen nem szabad, hogy elkerülje a figyelmünket. Gyakorlást igényel, hogy kitárd a szíved, sebezhető merj lenni, és kényelmes legyen számodra a bensőséges viszony.