Nyomorúságos állapotban leszûkül a boldogságot szerző események és élmények köre. Tehát kisebb a boldogságkör, de ugyanúgy megvan a maga átmérője, tehát teljessége, mint a gazdag ember esetében.

Kapcsolódó idézetek

1. A tartós boldogság nem az anyagi sikerből fakad. A jó anyagi helyzet hasonlít az egészséghez: hiánya megnöveli a boldogtalanság valószínûségét, de megléte nem garantálja a boldogságot.
2. Amit a gazdagság a valóságos és természetes szükségletek kielégítésén felül nyújtani képes, csak csekély befolyást gyakorol voltaképpi jó érzésünkre. Ellenkezőleg, a nagy vagyon fenntartásának sok és elkerülhetetlen gondja csak zavarhatja azt. Arthur Schopenhauer
3. Ha az ember nem boldog, akkor érdemesebb boldogtalannak lenni. A boldogtalanság hiánya nagyobb mulasztás, mint a boldogságé.
4. Ha az ember boldogságának mértékét meg akarjuk becsülni, ne azt kérdezzük, hogy mi vidítja fel az illetőt, hanem hogy mi szomorítja meg. Mert minél csekélyebb ez utóbbi, annál boldogabb az ember. Arthur Schopenhauer
5. A boldogság nem függ a sikerességtől. A nem nyerés félelme állandóan gátolja az örömérzetet. De amikor már nem akar mindenáron nyerni, abban a pillanatban szabaddá válik.
6. A mélyszegénységben élők sorsa kívülről taszító, mégis hamis biztonságot ad (lám, van még lejjebb is), belülről pedig végtelenül küzdelmes és szomorú. A sikeres, hirtelen meggazdagodott ember sorsa kívülről előbb irigylésre, majd a végén, az elkerülhetetlen bukás után kárörömre méltó, belülről pedig küzdelmes és szomorú. A kettő közötti kisember sorsa kívülről érdektelen, belülről pedig küzdelmes és szomorú.
7. Az ember, akinek mindene megvan ahhoz, hogy jól érezze magát és boldog legyen, egyszerre a világ legnyomorultabb embere lesz. Miért? Mert nincs kivel beszélnie. Paulo Coelho
8. Ha magad miatt örülsz, tele vagy örömmel. De ha másvalaki örömében osztozol, túlcsordul a boldogságod.
9. Amikor boldog kacaj és szeretet vesz körbe egy családban, akkor nem látod az értékét. Amikor hirtelen megszûnik mindez, akkor döbbensz rá, milyen hálátlan és elégedetlen voltál addig a sorsoddal, ahelyett, hogy becsülted volna. J. J. Stalter
10. Ez történik akkor, amikor két ember összebarátkozik. Vagy ha szerelmes leszel. Egyszerre felületessé válsz, és eltávolodsz a realitástól. Elveszíted a kritikai érzékedet, az önkritikát is, céltalan dolgok történnek, csak azért, mert te boldog vagy. Azért, mert örömöt érzel, és - ahogyan azt mindenki tudja - ez közel áll a butasághoz. Tore Renberg