Ugrás a tartalomra
Ó, ember, a hitedet ne veszítsd el, őrízd meg a lélek nagy hitét!
Ki volna nálad nagyobb, nem lehetsz vágytalan, ne tûrd a szenvedést.
Kapcsolódó idézetek
-
Ne veszítsd el a hitedet, bízzál bennem! Ne kételkedj a szeretetemben! Csak azért, mert most nem lehetek melletted, ne hidd, hogy nem szeretlek.
Celia Rees
-
Ne mondj le még a vágyaidról,
Még ha rossz, még ha fáj és bántja a lelkedet,
Mert ha hiteddel reméled,
feléd hajlik a mennyből, lassan majd eléred.
Lord
-
Törekedj arra, hogy több szeretet legyen benned, mint amennyire szükséged van, és hagyd, hogy a szeretet legyen a legnagyobb erő az életedben. Ha így teszel, semmi sem győzhet le téged.
-
Ne add át magadat egészen szerelmednek, ne engedd, hogy az valaha uralkodjék rajtad; tekintsd úgy azt, mint életednek legszebb oldalát, de ne összpontosítsd ez egyben minden vágyadat, ne köss ehhez minden reményt. Hordozd lelkedben mint egy szép kedves emléket, de ne áldozd föl hiú ábrándokért a jelen tûnő örömeit.
-
Amikor felüti fejét az önzés, adj nekik nagylelkûséget, amikor a bizalmatlanság kísérti őket, adj nekik erkölcsi erőt, amikor meg nem értés honol, adj türelmet és gyöngédséget, és amikor a szenvedés életük részévé válik, adj nekik erős hitet és meginghatatlan szerelmet.
-
Soha ne képzeld magad túl nagynak ahhoz, hogy ne érezd, szükséged van Istenre. Ne hagyd ki Õt az életedből!
-
Ha egy szép élet vágyát őrzöd,
A múlttal nem szabad törődnöd,
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér,
Mint hogyha újjászülten élnél.
Mit akar? - kérdd meg minden naptól.
És minden nap felel majd akkor:
Tetteidnek tudjál örülni,
Más tetteit tudd megbecsülni;
Főként ne gyûlölj egy embert se,
S a többit hagyd az Úristenre!
Johann Wolfgang von Goethe
-
Ó, te szív, te ûzhetetlen gondok által meggyötört,
légy erős hát és a rosszal szembevetve melledet
álld a harcot, tartva hûn a baj között is elveid,
rendületlen; s más szemének győztesen se légy kevély,
ám legyőzve, könnyeket titkon se hullass, csüggedőn,
hanem - örömnek és keservnek - jóban-rosszban egyaránt -
vess határt, s fogadd el hát az emberélet ritmusát.
-
Ember! - nézz szívedbe gyorsan. Ha arra vagy elhivatva,
hogy másokért küzdj, szenvedj - csak szaporán. Az
útról le nem térhetsz.
Ha sorsod mást jelöl: csináljad. Kötözz sebeket,
enyhíts fájdalmakat. Simogass, csókolj, szeress.
Vagy vigyed kereszted az emberek sokasága között.
Nincs perc elveszíteni való.
-
Szeress nagyon, szeress áldozattal, szeress kifogyhatatlanul, szeress, s ne hadd magadat legyőzetni nehézségekkel, sikertelenséggel, közönnyel.
Prohászka Ottokár