Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Ó, Uram, ha hívlak, az égi vonalak mindig foglaltak! Ó, Uram, te tudod, miért fájnak az emberi dolgok. Mondj végre igazat, nekem folyton csak hazudnak! Ó, Uram, ez pokol, mint egy cirkuszt, csak nézed a magasból.

❤️ Valentin-nap 👶 Kereszteltek
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Ha tehetném, az égbe kiáltanék fel, Hadd vigye el a hangom messze a szél! Én látom, de mégsem érem fel ésszel, Csak hamis démonokat kergetnék! Ez ma még fáj, a pokol vár, De holnap nevetve mondok imát! Hogy ez az én sorsom, mert nekem ez jár. Majka
  2. Ti, emberek meg vagytok húzatva ezzel az igazsággal. (...) Egyetlen dolog izgat csak titeket, hogy folyamatosan és mindig igazatok legyen. Az egész emberi perpatvarból csupán ennyi hallatszik kívülről: "igazam van, igazam van, igazam van, nincs igazad..." Cserna-Szabó András
  3. Csak szólni kell, ha fáj. Csak mondani kell, miért. Csak kenyér legyen az asztalon, ami enyém és a tiéd. Kerülj be hozzám, ha téves úton jársz. Tudod, ilyen lehetett volna egy elképzelt világ. Koltay Gergely
  4. Jöjj és rázd fel dermedt szívemet, Mert nélküled így élnem nem lehet; S légy égi üdv, vagy kínzó gyötrelem, Mit bánom én? csak téged bírjalak Oh szerelem!
  5. Az ég felé nézek, kérdem, mit tegyek? Valóság vagy álom ez, de fel nem ébredek. Örökké valóságnak tûnik minden pillanat, Mikor kósza emlékeim közt hallom mézédes hangodat. Children of Distance
  6. Itt áll az út, de le van zárva. Vajon a pokolba vinne vagy a mennyországba? Érzem a súlyát, de nem elég tiszta, hogy keresztültörjek vagy forduljak vissza. Fájdalom, könny és évekig éjjeli szerelem, mosoly éltető fénnyel, mit hoz a sors, sohasem látod, de bármerre vezet, végig kell járnod!
  7. Kínok árnyékaiból szólok hozzád, Istenem. Kín mar, sújt, temet, józan eszemet vak veszélyben, láncos mélyben ne hagyd elveszítenem. Weöres Sándor
  8. Gyere utánam, mihelyt lehet. Oly szerencsétlen leszek nélküled még Isten közelében is. Ne hagyj soká magamra (...)! Itt volt a paradicsom. Az ott fönn csak az ég. Victor Hugo
  9. Az álmok közt az élet olykor játék, A valóságból nincs több ébredés, A könnyek közt az érzés folyton fájó, Csalódásból út a menny felé.
  10. Hogyan tettél ilyen gonosszá? Utólag látom, Hogy pokol volt a mennyország. (...) Majd mással, máskor, máshogy talán, Most fájó kívánságom a magány. Fluor
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat