Oda se figyeljetek, ha vállon veregetnek, és azt mondják, gyere, harcoljunk a szabadságért, vagy legyen az bármi más szó, hiszen az mindig akad. Mondjátok, uram, sajnálom, nem érek rá meghalni. Túl sok a dolgom, aztán rajta, szaladjatok, ahogy csak bírtok! Ha azt mondják, gyávák vagytok, oda se neki, a ti dolgotok az élet, nem a halál. Ha az életről is fontosabb elvekről beszélnek, mondjátok, uram, ön hazudik. Nincs az életnél fontosabb.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha mindent elvesznek az embertől, ha semmiképpen nem győzhet, végül azt mondja: mi az ördögnek harcolok? Erre számítanak! Hogy előbb-utóbb feladja az ember. Pedig ha az ember feladja, akkor jobb, ha inkább meghal. Nem tudom feladni. Nem tudom, hogyan kell.
2. Ne gyûlölettől félj. Ne is őrült szavaktól félj. Ártóbb mindennél a félelem. A félelemtől félj. Nem a jó van velünk, és a rossz ellenünk. Így nem igaz semmi. Mindig a gyávaság fogna fegyvert bármiért. A semmiért.
3. A világon nincsenek bátrak és gyávák, fiam! Csak bátrak vannak. Megszületni, élni, meghalni: ehhez már önmagában is elég bátorság kell. Mi, emberek, valamennyien bátrak vagyunk. És valamennyien félünk. Akit az emberek bátornak neveznek, az éppúgy bátor, és éppúgy fél, mint a többiek.
4. - Mi bajuk van a szabadsággal? Ez az élet értelme. - Igen, ez az élet értelme, úgy van, de beszélni róla és annak lenni, két különböző dolog. Nehéz annak lenni, ha az embert adják-veszik, mint a vásárban. Ezért sohase mond senkinek, hogy nem szabad, mert akkor azonnal meg akarnak ölni, és be akarják bizonyítani az igazukat. Csak lökik a dumát, és beszélnek az egyén szabadságáról, de ha látnak egy szabad embert, attól megijednek.
5. Az élet túl rövid ahhoz, hogy állandóan aggódjunk benne. Túl rövid, hogy állandóan attól félj, ki és mit gondol rólad. Rövid, hogy egy helyben tétovázz, hogy gyáva légy, hogy azon agyalj, mi lesz, ha majd nem sikerül. Rövid az élet, hogy olyan emberekre fordítsd, akik nem érdemlik meg, akik fájdalmat okoznak, és akik csak rombolni tudnak. Az élet túl rövid ahhoz, hogy félelemben élj, hogy hagyd, lelökjenek az útról, eltaszítsanak, és megalázzanak. Rövid az élet, hogy állandóan küzdj, és észre se vedd, mennyire szép, amiért élsz.
6. Soha ne hátrálj meg! Soha, soha, soha, semmiben, legyen az nagy vagy kicsi, fontos vagy jelentéktelen ügy! Soha ne futamodj meg, csak a becsület és a józan ész parancsára! Soha ne hajts fejet a hatalomnak, és soha ne riadj vissza az ellenség látszólag mindent elsöprő erejétől! Winston Churchill
7. A legtöbb ember életében eljön egyszer az idő, amikor elhatalmasodik rajta a félelem. Ettől azonban nem válik gyávává. Azok a gyávák, akik semmit sem tesznek, amikor a félelem pusztulással fenyegeti őket. Amikor a szükség úgy hozza, szembe kell nézned a félelemmel. Ha így teszel, megeshet, hogy nem éled túl, de ha meghalsz, legalább nem gyáván távozol a másvilágra. Darren Shan
8. De nem azért dúlt érte harc, Hogy azt csináld, amit akarsz, S mindazt, miért más robotolt, Magad javára letarold, Mert szabadabb akarsz lenni másnál. A szabadság nem perzsavásár (...) Míg több jut egynek, másnak kevesebb, Nincs még szabadság, éget még a seb. Amíg te is csak másnál szabadabb vagy, Te sem vagy még szabad, te is csak... Gyáva rab vagy. Heltai Jenő
9. Az elvekre alapozott élethez bátorságra van szükség, főleg akkor, amikor azt látod, hogy a hozzád közel álló emberek jobban boldogulnak az életben hazugsággal, csalással, sumákolással, és mindent csak a saját malmukra hajtanak. Azt azonban nem látod, hogy ezeknek a normáknak a megszegéseiért végül mindig megfizetnek.
10. Mi a győzelem és mi a vereség? Ugyanolyan nehéz újra megpróbálni, mint elengedni: elengedni a szenvedést, a fájdalmat, a félelmet. Ahelyett, hogy azt mondanánk, csatázunk, harcolunk, győzünk vagy veszítünk, miért nem mondjuk el az igazat? Betegek leszünk, kapunk gyógyszert, valaki él, valaki nem.