Oka van annak, hogy az emberek miért mondják, hogy ne reméljünk túl sokat. Senki sem akarja látni hogy valaki, akivel törődik, csalódott legyen. Ösztönösen úgy teszünk, hogy megvédjük a sajátunkat a sérüléstől és minden tőlünk telhetőt megtegyünk azokért, akiket szeretünk. Elsősorban azért vannak elvárásaink, hogy a legjobbat célozzuk meg, mert ha szeretsz valakit, nincs olyan, amit el ne érhetnél.

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak szerető emberek. Előbb-utóbb felmerül bennük az igény, hogy akit szeretnek, teljességükben, torzítatlanul lássák. De nem olyan könnyû megmutatkozni. Saját félelmeink észrevétlenül is elvárásokká merevednek bennünk, s nehezünkre esik a másik természetessége. Bár mesék, mondák, vallomások szólnak arról, mennyire epekedünk, hogy megismerhessünk valakit, de ha erre alkalmunk nyílik, legtöbbször meggondolatlan hirtelenséggel ítéljük meg a másik személy jellemvonásait. Végül mindannyian rejtőzködni kezdünk, és szorongatónak érezzük a mindennapi életünket. Jónás Tamás
2. Az emberi érzelmek olyan összetettek, hogy gyakran kerüljük szavakba foglalásukat. Nem akarjuk elveszíteni érzelmeink erejét és varázsát, gyakran ezért nem kívánjuk kimondani, amit valójában akarunk. Egy kimondatlan vágy valóra válása nagyon különbözik a kimondott kérés teljesülésétől. A szerelem azt jelenti, hogy nem kell olyan sokat beszélnünk.
3. Ha igazán szeretünk valakit, akkor nincs más választásunk, mint hinni, bízni és remélni, hogy szeretetünk viszonzásra talál. De tudnunk kell, erre nincs semmi garancia vagy biztosíték. Ha az ember addig halogatja, hogy szeressen, míg meg nem bizonyosodik róla, ugyanazt a szeretetet vissza is kapja-e, akkor örökké várhat. Ha szeretetébe bármiféle konkrét elvárás vegyül, előbb vagy utóbb csalódni fog, hiszen nem valószínû, hogy bárki is maradéktalanul ki tudja elégíteni minden igényét, még akkor sem, ha nagyon szereti őt. Leo Buscaglia
4. Azért féltünk dolgokat, mert becsben tartjuk őket. Azért félünk, hogy elveszítünk valakit, mert nagyon szeretjük. Azért félünk a haláltól, mert becsben tartjuk az életet. Ne kívánd azt, hogy ne félj semmitől. Az csak annyit jelentene, hogy egyáltalán semmit nem érzel. Cassandra Clare
5. Azt mondjuk, hogy valakit szeretünk, amikor valójában vágyaink vannak. A családban is a családtagok nagyon gyakran azt mondják egymásnak, hogy szeretik egymást, de tulajdonképpen elvárásaik vannak egymástól. Különben miért rettegnek nagyon sokan attól, hogy valaki azt mondja nekik, hogy szeretlek? Mert abban a pillanatban, amikor valaki azt mondja, hogy szeretlek, akkor tulajdonképpen valamit akar tőled. Nem adni akar, hanem kapni akar. Feldmár András
6. Nem azok vagyunk, akik lenni szeretnénk. Azok vagyunk, akinek a társadalom akar látni minket. Azok vagyunk, akinek a szüleink elképzeltek minket. Senkinek sem akarunk csalódást okozni, óriási szükségünk van rá, hogy szeressenek. Ezért inkább elfojtjuk önmagunkat. Paulo Coelho
7. Mindennek oka van, és aminek be kell következnie, az meg fog történni. Lehet, hogy nagyon sokat kell rá várni. Ezért sokan nem is képesek kivárni, és beleragadnak számukra méltatlan kapcsolatokba, amely nem szerelem, inkább csak együtt haladás az élet útján. Ilyenkor gyakran csak áltatják magukat és egymást az emberek, és azt hiszik, jól megvannak egymással - pedig lehet, hogy nem is igazán boldogok. Ha nem félnének újrakezdeni a keresgélést, vagy legalább megtalálni az okát annak, hogy miért nem tökéletes a kapcsolatuk és javítani rajta, sokkal inkább kiteljesedhetne az életük.
8. Nem azért szeretünk valakit, mert teljesíti az elvárásainkat. Nem azért szeretünk valakit, mert tesz értünk, vagy jól néz ki mellettünk. A szeretet vak, nem kérkedik, és nem hivalkodik.
9. Elvárni senkitől nem lehet semmit. El kell fogadnunk az embereket olyannak, amilyenek... egy ember van a világon, akitől elvárhatunk dolgokat, s akit akár meg is változtathatunk... mi magunk. S hogy kialakítsuk magunkat, az épp elég feladat egész életünkre. Ha ezt megtesszük, hatunk másokra is. Ha mindig a legtöbbet adod másoknak, előbb-utóbb elkezded ezt vissza is kapni.
10. Mindenki a szeretetre vágyik, mindenki azt éhezi. Ugyanakkor a többségük feláldoz valamit. Szinte mindenki. Szerelmet, barátságokat, családot, egészséget, karriert... csak épp mindig nézd meg, hogy mi éri meg az áldozatot. Ne félj egyedül élni addig, amíg nem jön a nagy szerelem, amíg meg nem valósítod magad, hiszen nem arra van szükséged, hogy egy másik feled legyen, valaki, aki ugyanannyira fél egyébként, mint te... arra van szükséged, hogy egész legyél és az egészet kapd meg. Oravecz Nóra