Olyan könyvet kellene írni a háborúról, hogy hányingert kapj, s még a háború gondolata is elborzasszon. Mert értelmetlen. Bár fogná el a hányinger a tábornokokat is...

Kapcsolódó idézetek

1. A háború teli van szenvedéssel, bánattal és kétségbeeséssel. Azt gondolnánk, ezek a gyötrő érzések részletes leírást igényelnek, de valójában minél nagyobb a szenvedés és minél erősebb a kétségbeesés, annál fölöslegesebbé válnak a szavak. Aharon Appelfeld
2. A háború a figyelem és a gyanakvás melegágya. Az éhség, a szomjúság, a halálfélelem feleslegessé teszi a szavakat. Tulajdonképpen nincs is szükség rájuk. Aharon Appelfeld
3. Csatában harcolni szörnyû, nagyon szörnyû dolog. Maradandó nyomot hagy az emberben, nehéz lerázni. A politikusok sosem üzennének hadat, sosem indítanának harci cselekményt, ha nekik is részt kéne venniük benne. A fiainkat mindig az öregek küldök a hadba, akik maguk sosem vettek részt bevetésen vagy már elfelejtették, milyen a háború. Az lenne az ideális, hogy csak olyan politikus szavazhasson meg háborút, aki volt katona. Adam Makos
4. A háborúval kapcsolatban semminek sincs értelme. Semmi sem tûnik helyesnek. A császárok, királyok és elnökök inkább szkanderrel rendezték volna a nézeteltéréseiket, ahelyett, hogy sorkatonákat vontak be a zûrös ügyeikbe.
5. A háború csúnya dolog, de nem a legcsúnyább. Sokkal rosszabb az erkölcs és a hazafias érzés romlott és leépült állapota, amely azt hiszi, hogy semmit sem ér egy háború. Amikor egy népet puszta ágyútöltelékként vagy szuronyok célpontjaként használnak egy vezető szolgálatára és önző céljaira, az ilyen háború lealacsonyítja a népet. Háború más emberi lények védelmében, amit a zsarnoki igazságtalanság ellen vívnak, háború, amely győzelemre vezeti elképzeléseiket a helyesről és a jóról és amely az ő saját háborújuk, amelyet szabad döntésükkel becsületes cél érdekében folytatnak, az gyakran újjászületésük eszköze. Az az ember, aki semmiért sem hajlandó megküzdeni, és nincs semmi, amivel jobban törődne, mint a személyes biztonságával, az egy nyomorult lény, akinek esélye sincs arra, hogy szabad legyen, hacsak nem kiváló emberek erőfeszítései teszik azzá és tartják meg szabadságát. Mindaddig, amíg az igazságnak és az igazságtalanságnak az emberiség fölötti befolyásáért folyó, állandóan megújuló harca véget nem ér, az embereknek szükség esetén készen kell állniuk háborút vívni az egyikért a másik ellen. John Stuart Mill
6. A háború árulás és gyûlölet, tehetetlen tábornokok zûrzavara, kín és gyilkosság, betegség és fáradtság, míg végül mindez elmúlik, és semmi sem változik, kivéve, hogy új szenvedés és új gyûlölet jön. John Steinbeck
7. A háború olyan, mit a szarás. Ha menni kell, hát menni kell. Cserna-Szabó András
8. Az ember azt hinné: a háború aktív, a béke passzív, a háború az, amiért valamit kell csinálni, a béke az, amiért semmit, éppen hogy semmit sem kell csinálni. Jó is volna! Mesterházi Lajos
9. A félelemmel nem könnyû megbirkózni, a háború pedig kimondottan unintelligens módja annak, hogy megoldjuk a problémákat. Ha volt valami, amit megtanultam a hadsereg kötelékében eltöltött idők során, akkor ez az. Nem olyan nehéz elfogadni a gondolatot, hogy egy férfi úgy dönt, inkább megfutamodik a csata színhelyéről. Ha az ember belegondol, voltaképpen logikusnak tûnik. Amanda Quick
10. Minden háború csak halált hoz, sok-sok ember halálát, akiknek dolgozni kellett volna, és nem meghalni. És szegénységet hoz, csapást, nyomorúságot. Akár megnyerik, akár elvesztik, a háborúban csak veszíteni lehet. Wass Albert