Olyan nevelőkre van szükség, akiket szintén neveltek, fölényben lévő, előkelő, minden pillanatban hiteles, minden szavukkal, hallgatásukkal hiteles szellemek, érett, megédesült kultúrák - nem pedig tanult, faragatlan tuskók, akiket ma a gimnáziumok és egyetemek "magasabb dajkának" adnak az ifjúságnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Az egyetemnek nemcsak tanítani, hanem nevelni is kell. Eötvös Loránd
2. A gyerekeket nem szabad közönséges tanítók kezére adni. A mûveltség soha nem olyan fontos, mint az ember erkölcsi minősége. Mahatma Gandhi
3. A ma születő és felnevelkedő gyerekek lesznek a holnap felnőttjei, ezért jó alapokra van szükségük. (...) A gyermekeknek annyi önbizalomra és szeretetre van szükségük, amennyi csak megadható nekik.
4. Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk. Rudolf Steiner
5. Mi fiatalok, becsületesen, tisztán szeretnénk élni és dolgozni. Vannak céljaink, álmaink, elképzeléseink. Ezekkel a célokkal és álmokkal hagyjuk el az iskolát, és másnap az életben a felnőttek megmagyarázzák, hogy mindazt a szépet, amit az iskolából magunkkal hoztunk, felejtsük el, mert az ott tanult igazságokkal nem sokra megyünk az életben. Néha nem szavakkal magyarázzák ezt nekünk, hanem példamutatással. S ha mi tisztességesek maradunk, az sok esetben a felnőttek romboló példamutatása ellenére történik. A felnőttek, akik a fiatalokat nevelni akarják, előbb önmagukat neveljék meg. A nevelés alapja a példamutatás. Berkesi András
6. Nem az teljesít majd igazán jól a "kemény, versengő, taposó" felnőttéletben, akit már gyerekkorában is "kemény, versengő, taposó" körülmények között neveltek. Éppen ellenkezőleg. Az fogja jól bírni az élet megpróbáltatásait és az lesz eredményes, aki gyerekkorában jól érezhette magát a bőrében, érzelmi biztonságban nevelkedett, önbizalmát megerősítették, nem hagyva, hogy a külvilág (esetleg az iskola) tévesen értelmezett fölösleges követelményekkel túl korán megtörje. Akit megvédtek a külvilággal, igen, ha kell, az iskolával szemben is. Vekerdy Tamás
7. Lelkiekben, szeretetben is többet kell adni azoknak, akik szülők, család nélkül kénytelenek felnőni. Nem szánalmat, sajnálatot, hanem (...) őszinte szeretetet. Azt, amitől a sors megfosztotta ezeket a gyerekeket.
8. Nem azért kell a mûveltség, nem arra való, hogy hencegjen vele az ember, hanem hogy megtanulja az életet. Hogy a bölcsebb emberek tanítása a segítségére lehessen. Hogy lássa magát a mûvekben tükröződni. Hogy közelebb kerüljön az életéhez. Karafiáth Orsolya
9. Nem szabad a fiatalokat önnön visszhangjukká változtatni, fejleszteni kell képességeiket. Arra kell törekednünk, hogy megóvjuk őket a hibáktól, fel kell készíteni őket jövendő hivatásukra, azután - haladjanak a maguk útján.
10. A nemzet nevelését az iskola kezdi; itt rakják egymásra a nemzedékek mûveltségének vagy föl- vagy lemenő lépcsőit; itt emelik magaslatokra az igazság és erkölcs napsugaras régióiba az eszmélni kezdő ifjú lelkeket, ahol kifejlődik eszük és szívük, nem annyira a nagy problémák fölfogására, mint inkább az eszmék szeretetére és átkarolására. A lágy, fogékony lelkekbe itt nyomódnak bele nemcsak az elvek csontgerincei, hanem az erkölcsi eszmék finom szirmai és levélkéi is. Prohászka Ottokár