Olyan szavakat kiabáltunk egymásra, amiket ha felhőkké sodort össze a szél, napokig savas eső hullott.

Kapcsolódó idézetek

1. Fodrozó felhőből fonta, s földig érő, hosszú szálakból szőtte a szél a zuhogó záport. Elekes Ferenc
2. Õszi szél, takard be hulló falevéllel, mi majd betakarjuk fájó könnyeinkkel.
3. Kimondott szavaid széttörtek, ezer betûvé hulltak szét, A levegőbe nyúlva kaptam utánuk, de szétfújta mindet a szél. Leiner Laura
4. Vihar voltál napos időben, mennydörgés az unalmas, felhőtlen égen.
5. Szemünket az éjhez edzve hallgattuk a szél szavát, a szél szavát; remegő szánk szólni nem mert s két szomorú, szerelemvert, ölelkező árva embert megölelt az éj s a vágy. Nadányi Zoltán
6. Ha vad viharban átkozódva állunk: Együtt roskadjon, törjön össze lábunk. Ady Endre
7. A szavak egymásnak ütköztek, a padlóra potyogtak, a darabjaik ragyogtak az igazság fényében, de az egész csupa szúrós szilánk volt, túl élesek, hogy meg lehessen fogni. Brent Weeks
8. Az eső könnyeket sírt az ablakra. Dean Ray Koontz
9. A kimondott szó a szél tápláléka. Hartay Csaba
10. A szavai úgy hullanak közénk, a járdára, mint a kövek. Csaknem beszakad a járda. Jodi Lynn Picoult