Önzetlenség. Társasjáték, melyben én odaadom a magamét másnak, "add tovább" kiáltással, aztán várok egy életen át, hogy mikor kerül vissza hozzám, ami eredetileg is az enyém volt.

Kapcsolódó idézetek

1. Mi egyéb a mai ember élete, mint önmagának szertelen tékozlása? Ezt a percet eladod a következőért - azt mindjárt, maradéktalanul tovább adod: a rákövetkezőt kapod cserébe (már kettőt adtál egyért!). És végül, valamennyit odaadtad az utolsóért, mely kezeid közt az ismeretlenbe vész el.
2. Az élet mindig döntetlenre játszik. Az egyik kezével elvesz, de a másikkal ad.
3. Az emberek többnyire habzsolni akarják az életet. Mind többet és többet akarnak maguknak. Ilyen hozzáállás mellett az élet nem ajándék, inkább zsákmány, amit másoktól rabolsz el. Deepak Chopra
4. Mit ad egyik ember a másiknak? Önmagát, önmaga legbecsesebbjét, az életét. Erich Fromm
5. A sors az egyik kezével elvesz, aztán a másikkal meg ad valamit. Ha az ember jó és megérdemli, mindenképpen így van. D. Tóth Kriszta
6. Az ajándékozás mestersége (...) abban áll, hogy feledje el az ember magát, és tegye át azon egyén helyébe, kit meg akar ajándékozni. Kalocsa Róza
7. Az önzés... mindent akart, s azt hitte, mindent ad, mikor időt és pénzt, szenvedélyt és gyöngédséget pazarol a szeretett nőre vagy férfire, csak éppen azt a végső áldozatot nem hozza meg, azt az egyszerû és mellékes készséget nem tudja nyújtani, hogy lemond mindenről, s lelkét és életét odaadja a másiknak, és nem vár semmit cserébe. Márai Sándor
8. Ezen a világon hemzsegnek az olyan emberek, akik mindig várnak valamit a segítségükért cserébe. Az önzetlenség aligha nagylelkûen osztogatott erény. Kollár Betti
9. Az ember szívesen elteszi magának, amit kap. Az enyém! Pedig nem csak a tiéd. Örülhetsz, neki, boldog lehetsz tőle, arcod sugározhat, és vidáman ébredhetsz, de ha ezt az adományt nem osztod széjjel, garantáltan el fogod veszteni. Müller Péter
10. Ha szeretetet, figyelmet kívánunk partnerünktől, akkor előbb adjunk mi neki. Finom, tapintatos pantomim ez, az erők egészséges keringésének módja. Olyan labdajáték, amelyben kezdetben a mi kezünkben van a labda, s társunk csak úgy dobhatja vissza, ha előbb mi odadobjuk hozzá. Szepes Mária